A nem klasszikus közigazgatási eljárások vizsgálatával kapcsolatos tudományos eredményekről számoltak be a Kilényi Géza Egyetemi Kutatóműhely tagjai a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott szakmai konferencián. Az NKE-n idén márciusban kezdte meg működését a Kilényi Géza Kutatóműhely, amelynek első kutatása az állami eljárások racionalizálásának alapkérdéseit vizsgálta. A szakemberek a kutatás első ütemének első részében a hazai közigazgatási hatósági eljárás karakterisztikájával foglalkoztak, amelynek eredményeit egy őszi konferencián ismertették. Ezt követően került sor a nem klasszikus közigazgatási eljárások vizsgálatára, amelyben az egyes közigazgatási, (szak)igazgatási területek eljárási metodikájával foglalkoztak. Az eddigi eredményeket zárókonferencián ismertették az érdeklődőkkel.
A rendezvényt megnyitó beszédében a közszolgálatiság és a kiválóság fontosságára hívta fel a figyelmet Orbán Balázs. Az egyetemet fenntartó Miniszterelnökség államtitkára elmondta, hogy a kormánynak is sok feladata van abban, hogy megfelelően biztosítsa a kiválósághoz, a magas minőségű oktatás-kutatáshoz szükséges feltételrendszert az NKE-n. A miniszterhelyettes hozzátette, hogy az elmúlt időszakban több kormánydöntés is született, amelyek a megfelelő kutatási és fejlesztési tervek alapján új pénzügyi forrásokat biztosítanak az egyetem számára. „Ezek teremtik meg annak a lehetőséget, hogy az intézmény gyorsítópályára álljon és meg tudjon felelni a minőségi oktatás-kutatás elvárásainak a következő években” – fogalmazott Orbán Balázs. Az államtitkár a közigazgatás fejlesztésével kapcsolatban Magyary Zoltánt idézte, amikor arról beszélt, hogy a közigazgatás az emberekért van. Elhangzott, hogy „a közigazgatásnak önmagát kívülről kell látnia, hogy újból megtalálja a kapcsolatot az élettel”. A miniszterhelyettes utalt arra, hogy az eljárásjogi szabályok a közigazgatás szempontjából nagyon fontosak, de az állampolgárok életében sokszor akadályként, bürokratikus problémaként jelennek meg. „Azok a jó közigazgatási eljárások, amelyekről az emberek nem tudnak semmit, és fennakadás nélkül tudják szolgálni a közt. Fontos lenne, hogy az emberek érezzek azt, hogy az állam erős, de ez az állam az övék is” - tette hozzá Orbán Balázs, aki reméli, hogy az egyetemi kutatóműhely munkája is segít majd a cél elérésben.
Kis Norbert, az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kilényi Géza Kutatóműhely ebben a témában végzett tudományos munkája az egyik legmélyrehatóbb kutatás a rendszerváltás óta. Erre szükség is van, hiszen az eljárási kérdések fontos elemét képezik annak, hogy a közigazgatás milyen képet mutat magáról és milyen szolgáltatási színvonalat biztosít az állampolgárok számára. Kis Norbert szólt arról is, hogy az Országgyűlés nemrégiben fogadott el egy törvényt a kormányzati igazgatásról, amely jövő év elejétől hatályba is lép. Elhangzott, hogy a törvény alapvetően „újra írja” a szervezeti rendszer személyzeti és jogi környezetét is. Kis Norbert elmondta, hogy a hatékony közigazgatás vizsgálatával több területen is foglalkozik az egyetem. Az egyik ilyen a Jó Állam Jelentés, amelyben 25 indikátor segítségével mérik a közigazgatás hatékonyságát.
A nem klasszikus közigazgatási eljárások vizsgálatáról szóló kutatás céljáról, módszertanáról, eredményeiről Boros Anita kutatásvezető fejtette ki gondolatait. A szakember elmondta, hogy sokkal mélyebb dogmatikai kutatómunkára volt szükség, mint a hagyományos eljárások esetében. Munkájuk során sorra dolgozták fel a különböző jogszabályokat, amelyekből kiválasztották a kutatás tárgyát képező speciális eljárásokat. A kutatómunka keretében a jelenlegi minisztériumi struktúrát is megvizsgálták, és megkeresték azokat az eljárásokat, amelyeket nem normatív szinten szabályoznak. Vizsgálták az eljárások különböző típusait, feltérképezték a dogmatikai előzményeket és az alul-, valamint a túlszabályozottság problémáját is körüljárták. A kutatásvezető ismertette a kutatás eredményeit összefoglaló Patyi András-Boros Anita (szerk.): A hazai (nem hatósági) közigazgatási eljárások alapvető jellemzői a hatékonyság tükrében c. kötet felosztását. A megjelenés alatt álló könyv hét nagy részt foglal majd magában, amelyekben a szerzők bemutatják a többi között az Ákr. hatálya alól kivett eljárásokat, az önkormányzati eljárásokat és az egyes szakigazgatási eljárásokat is. Boros Anita előadása végén kiemelte: reméli, hogy a jövőben folytatódhatnak majd az egyetemen a hasonló tematikájú tudományos munkák, hiszen például a közigazgatási bírósági rendszer megújulása is számos kutatási témát adhat a szakemberek számára. A rendezvényen elhangzott, hogy Boros Anita vezetheti majd január elsejétől az Államtudományi és Közigazgatási Karon működő Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Intézetet.
A rendezvényen szó volt az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) hatálya alól kivett eljárások rendszeréről és az egyes szakigazgatási ágazatok eljárásairól. Így hangzott el előadás többek között az innovációs és technológiai ágazatok, az agrárigazgatás, a belügyi igazgatás, az igazságügyi igazgatás, valamint a pénzügyi igazgatás eljárásairól is.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes