A társadalmi tőke egyre nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a nemzeti versenyképesség javításában- hangzott el a versenyképességi kutatóműhely zárókonferenciáján, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A rendezvényen szakpolitikusok mellett neves szakemberek is elmondták a véleményüket a témával kapcsolatban.
A több mint egy évig működő kutatóműhely a versenyképesség úgynevezett puha tényezőit is vizsgálta, hiszen a gazdasági mellett legalább olyan fontos a társadalmi versenyképesség is. Utóbbinak olyan összetevői vannak, mint például a társadalmi bizalom, a nemzeti kulturális jegyek, vagy a kreativitás és innovativitás. A jó államnak, a jó kormányzásnak is oda kell figyelnie a munkaerőpiaci helyzetet is jelentősen befolyásoló infokommunikációs, technológiai változásokra Kis Norbert szerint. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja úgy látja, hogy mindehhez komoly szakpolitikai tervező munkára van szükség. Mindezt segíthetik az olyan tudományos hátterű tevékenységek, mint amilyen a versenyképességi kutatóműhelyben is zajlott. Ez a vállalati és az egyetemi szféra szorosabb együttműködésére is ösztönözhet. „Bár az elmúlt 25 év nagyon jelentős változást hozott a mindennapjainkban, a következő negyed évszázad még az eddiginél is intenzívebb és radikálisabb fejlődést eredményezhet, amire érdemes minél jobban felkészülni”- fogalmazott Kis Norbert.
A versenyképességet befolyásoló tényezők alakulásáról beszélt előadásában Banai Péter Benő. A Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára szólt arról, hogy az elmúlt években a magyar gazdasági növekedés az uniós átlagot is meghaladta, fokozatos volt a felzárkózás a nyugat-európai államok teljesítményéhez. Az alacsony költségvetési hiány, a folyamatosan csökkenő államadóság, az egyre kisebb országkockázat is versenyképességet javító tényező. Ugyanakkor ezeken a területeken további javulást kell elérni, például a költségvetési hiányt a következő időszakban szeretné egy százalék alá csökkenteni a kormányzat. Az államtitkár szerint fontos cél a termelékenység növelése is, különösen az üzleti K+F ráfordítások területén.
Bár a makroadatok tekintetében jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt időszakban a magyar gazdaság, a versenyképességi rangsorokban nem igazán érződik ezek hatása. Csath Magdolna, a kutatóműhely vezetője rámutatott, hogy a versenyképességet társadalmi jellegű tényezők is jelentősen befolyásolják és ők elsősorban ezeket vizsgálták munkájuk során. Abból indultak ki, hogy a digitalizációs forradalom mindent meg fog változtatni, a gazdaságot, a társadalmat, így a versenyképesség fogalmát is. Az úgynevezett fejlettségi mutató tekintetében az uniós csatlakozásunk óta 7 százalékos növekedést produkált a magyar gazdaság, de a környező országok ennél gyorsabban fejlődtek. Csath Magdolna szerint ez azt mutatja, hogy az innovációban képtelenek vagyunk előre jutni, ami nélkül nem fog javulni a versenyképességünk sem. Megállapításuk szerint a kutatómunka során a vállalati és a nemzeti szintű versenyképességet meg kell különböztetni egymástól annak ellenére, hogy kölcsönösen hatnak egymásra. „A versenyképes nemzetgazdaság hatékonyan hasznosítja az erőforrásait és képességeit, beleértve az emberek tudását és a rendelkezésre álló pénzforrásokat is, illetve kiegyensúlyozottan bővíti és erősíti a nemzet képességeit”- fogalmazott a kutatóműhely vezetője. Elhangzott, hogy a versenyképességet befolyásoló társadalmi tényezők közé tartozik például a társadalmi tőke és annak fő eleme, a bizalmi szint. Ez hazánkban nagyon alacsony mértékű uniós összehasonlításban is. Ez pedig korlátozza a versenyképesség javítása szempontjából fontos társadalmi együttműködések kialakulását. Elhangzott, hogy az államnak egy átfogó, jövőorientált, rendszerben felépített versenyképességi stratégiát kellene alkotni, amely egyszerre összpontosít a gazdasági és társadalmi fejlődésre. A rendezvényen az üzleti versenyképességről beszélt Dale A. Martin. A Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a kormányzat részéről érezhető a szándék a versenyképesség javítására, amelynek érdekében minél jobban kellene kihasználni a digitalizáció előnyeit. Ezek közé sorolta a gyorsaságot, a rugalmasságot, a minőséget és a hatékonyságot. „Mindez azonban csak akkor működhet, ha megvan a biztonság is”- tette hozzá a szakember. Elhangzott, hogy a német elektrotechnikai cég Magyarországon is nagy hangsúlyt fektet a képzésre, így ma már nemcsak a közoktatásban, hanem a felsőoktatásban is jelen vannak. A fenntarthatóság szempontjait is mindig figyelembe veszik a fejlesztéseknél, így azt is vállalták, hogy 2030-ra karbonsemlegessé válik tevékenységük.
„A versenyképességnek nagyon sok összetevője van, ezért nem lehet teljesen homogén képet adni róla”- mondta előadásában Turóczy László. A Pénzügyminisztérium gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkára szerint is jobban előtérbe kell helyezni a jövőben a versenyképesség társadalmi tényezőit, amelynek fontosságára jól világít rá az NKE-n most záruló kutatómunka.
A humán képességek szerepéről beszélt előadásában Káposzta József egyetemi docens. A Szent István Egyetem dékánja kiemelte, hogy hazánk humántőkéje egyedülállóan kivételes, így sikeres lehet az ország, ha időben reagál a globális digitális folyamatokra.
Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a világ jelentős átrendeződésen megy keresztül, amihez alkalmazkodni kell. Ezért is mondja azt, hogy a nemzeti versenyképesség is egy alkalmazkodási folyamat.
A társadalmi tőke fontoságára hívta fel a figyelmet a versenyképeség kapcsán Németh Erzsébet is. A Budapesti Metropolitan Egyetem tanára szerint Magyarországon szemléletváltásra van szükség ezen a területen, hiszen „sokszor mástól várjuk a segítséget ahelyett, hogy magunk cselekednénk”.
A versenyképességet befolyásoló puha tényezők közül az egészséges munkát emelte ki előadásában Gulyás László. A Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára elmondta, hogy az előjelzések szerint a robotizáció következtében 2030-ra a hagyományos munkakörök 75 százaléka eltűnik majd és erre fel kell készülnie a társadalomnak.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes