„A 21. század a népvándorlás, a mesterséges intelligencia és a víz évszázada lesz”- mondta Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy a Víz és biztonság Magyarországon című konferencián. Hozzátette, az elmúlt évszázadokban sokat harcoltunk a víz ellen, most meg kell tanulnunk okosan harcolni a vízért. Az NKE Víztudományi Kar nagyszabású konferenciájának résztvevői 5 szekció 19 előadása során bővíthették tudásukat a vízbiztonság témakörében.
„A Víztudományi Karnak lassan történelme van az NKE-n”- mondta Bíró Tibor. A VTK dékánja mérföldkőnek nevezte az eseményt. „Az integráció egy fontos jele, hogy a kar nemcsak Baján, hanem Budapesten, az NKE székhelyén is szervez konferenciát”- jelentette ki. Meglátása szerint a vízbiztonság értelmezése széleskörű. „Ezzel a kérdéssel egyre inkább foglalkoznunk kell”- hangsúlyozta. Mint mondta, az előadás szekciói azokat a főbb területeket fedik le, melyek alapján górcső alá veszik a vízbiztonságot. „A konferencia aktualitása megkérdőjelezhetetlen”- zárta köszöntőjét Bíró Tibor.
Janza Frigyes köszöntőjében elmondta, hogy a Víztudományi Kar alapításának elsősorban az volt a célja, hogy megpróbálják a bajai képzést a régi fényébe visszaállítani. A Belügyminisztérium oktatási főszervezője, az NKE Tanácsadó Testületének tagja kifejtette, ha a politika a 21. század nemzetbiztonsági stratégiai kérdései között kezeli a vizet, akkor az ehhez szükséges feltételeket biztosítani kell. Kiemelte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen belül a Víztudományi Kar létrejöttének fontosságát, amely a vízügyi szakemberek képzését segíti elő. „A szakma majdnem minden területe érintett a plenáris vagy a szekcióüléseken”- mondta a konferenciáról.
Józsa János a „Víztudomány és vízbiztonság: kritikus kérdések” címmel tartott előadásában a vízbiztonsággal kapcsolatos tanulmánykötetek bemutatására fókuszált. „Mi szolgáljuk víz oldalról ezeknek a szektoroknak a biztonságát”- jegyezte meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora. Kiemelte a más tudományterületről származó felvetések szerepét, amelyeket feltétlenül át kell venniük a kutatásaikba. Példaként tért ki előadásában az adatvezérelt megközelítések és a big data, a számításfelhő alapú platformok, valamint a pilóta nélküli légi járművek témaköréhez kapcsolódó szakirodalomra. A saját tanulmányukról elmondta, hogy kijelölte a vízbiztonság szempontú fő kérdéseket és beszélt a kutatási igényekről is.
„Olyan dolgokról fogok beszélni, amelyek meghatározzák a jövőbeli cselekvési lehetőségeinket”- fejtette ki Szöllősi-Nagy András A vízbiztonság globális kihívásai című előadásában. „A vízbiztonság fogalmának eredete tíz évvel ezelőtt a nemzetközi vízgazdálkodási diplomáciában óriási viták tárgya volt”- mondta az NKE professzora. Hozzátette, számos ország nem fogadja el a vízbiztonság fogalmának létezését és a hozzá kapcsolódó politikai hatásokat, holott a meglátása szerint katonai konfliktus forrása is lehet a víz, például a Közel-Keleten. A konfliktusok lehetséges megértéséhez a víz és a népesség megoszlását vette alapul, amelyből lehet látni a potenciális problémás helyzeteket. Mint mondta, a népesség 60%-a Ázsiában él, míg a vízkészlet csupán 36%-a esik oda”- mondta. Van ott egy olló, mely tovább nőhet. „2050 körül 9,4 milliárd ember lesz, akinek a 60%-a Ázsiában fog élni ugyanarra a vízmennyiségre, mint ami most van”- fejtette ki. Véleménye szerint itt súlyos vízkonfliktusra lehet majd számítani. „A jó vízgazdálkodás abszolút kötelesség és etikai parancs”- hangsúlyozta. Hozzátette, a jó vízgazdálkodás túlmutat a mérnökségen, mert a víz társadalmi és politikai probléma is.
„Küldetésünk olyan szakemberek képzése, akik a 21. század társadalmi és gazdasági kihívásainak képesek megfelelni”- jelentette ki Padányi József mk. vezérőrnagy. A hazai vízbiztonság megteremtésében és fenntartásában betöltött hivatásrendek szerepéről tartott előadásában az NKE tudományos rektorhelyettese felidézte az NKE történetét és bemutatta a jogelőd intézményeket. „Amikor a képzésről és nevelésről beszélünk, az egyik kulcsszó az együttműködés”- hangsúlyozta. Mint mondta, az NKE az együttműködés egyeteme. „Ennek igyekeznek érvényt szerezni” - tette hozzá. Az egyetem elindulásakor integratív szemlélettel kellett összehozni a különböző szervezeti egységeket, hogy az állam működését segítsék. Előadásában kitért az egyetemi közös modul szerepére is. „Azért kell elsajátítaniuk ezt az ismerethalmazt, mert a közszolgák kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy együtt kell dolgozniuk és problémát kell közösen megoldaniuk”- fejtette ki. Ez annál hatékonyabb lesz, minél korábban megismerik egymás életét, munkáját, hivatásrendjét - tette hozzá. A közös közszolgálati gyakorlatról elhangzott, hogy a hallgatók az oktatók irányításával sajátíthatják el a saját hivatásrendjükre jellemző legmagasabb vezetés rendjét. Padányi József kiemelte a VTK képzési szegmensét és a KVI szerepét. Utóbbiról úgy nyilatkozott, hivatásrendi kötelessége ezzel foglalkozni. „A KÖFOP kutatások kapukat nyitottak meg és anyagi forrásokat biztosítottak a vízzel kapcsolatos kutatásokhoz is. Kiemelt célunk, hogy megteremtsük azt a humánerőforrás kapacitást, amely a Víztudományi Kar további fejlődését, az ottani minőségi kutatást és oktatást szolgálja”- jelentette ki .
Ijjas István „Vízbiztonságos Magyarország” címmel tartott előadásában az UN-Water definíciója szerinti vízbiztonságról beszélt. A BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék professzor emeritusa szerint Magyarországon a vízbiztonság fogalmát az ivóvíz biztonságára és az elvárt minőségű és mennyiségű ivóvíz biztosítására használjuk. „A szükséges mennyiségű és elfogadható minőségű víz fenntartható biztosításáról, a vízszennyezés és a víztől függő katasztrófák elleni védekezésről, valamint az ökológiai rendszerek megőrzéséről szól” - mondta a fogalom magyarázataként. Az előadásához tartozó címválasztásról szólva felidézte, hogy a GWP a „Stratégia Vízbiztonságos Világért 2014-2020- Towards a Water Secure World” címet adta a vízbiztonság megteremtéséhez ajánlott akcióprogramjának. „Előadásommal segíteni szeretném a Vízbiztonságos Magyarország Vízió megfogalmazását”- jelentette ki. Ehhez, mint mondta, a vízbiztonságot együtt kell vizsgálni Európában, a Duna vízgyűjtőjén és Magyarországon, hiszen a módszereket közösen alakítjuk ki. „A globális akciók adaptálható eredményeit is fel kell használnunk”- hangsúlyozta. Az OECD kezdeményezés alapján kiemelte a vízhiány, a nem megfelelő minőségű víz, a túl sok víz és a visszafordíthatatlan változások kockázatát. „Magyarországon is mind a négy kockázatot kezelni kell”- hívta fel rá a figyelmet.
A konferencia délutáni szekcióülésein többek között a vízkészletkockázatokról, az ár-és belvíz biztonságról, az ivóvízbiztonságról és annak nemzetközi aspektusairól, valamint a vízbiztonság és hivatásrendek kapcsolatáról tanácskoztak a szakemberek.
Az esemény a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből valósult meg.
E témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi lap októberi számában olvashatnak.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes