„A közigazgatási eljárásjog teljes reformja történt meg”- mondta Dr. Imre Miklós Az általános közigazgatási rendtartás első félévének tapasztalatai II. című egész napos konferencián. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Intézet intézetvezetője szerint ez nemcsak az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény. (Ákr.) hatálybalépésével valósult meg, hanem a közigazgatási perrendtartás egészének átalakítását is jelenti.
Dr. habil. Boros Anita „Mérlegen a közigazgatási eljárás szabályozása” címmel tartotta meg vitaindító előadását. Az NKE ÁKK egyetemi docense szólt a Közigazgatási Jogi Egyesület létrehozásáról, amely elsősorban szakmai fórumként szolgál az egymással való közigazgatási eljárásjogi természetű kapcsolattartásra. „A szakmai együttműködés továbbfejlesztésében van nagy szerepünk”- hangsúlyozta. Az egyesület elnökeként elmondta, az állam működése szempontjából, komplexitásában kell szemlélni ezt a törvényt. A jogszabálynak a hatóság részéről olyannak kell lennie, amit az ügyintéző megért és tud is alkalmazni, az ügyféli elvárásoknak megfelelően pedig azonnali, egyszerű ügyintézést kell, hogy biztosítson. Boros Anita szólt a Kilényi Géza Egyetemi Kutatóműhelyről is, amelyben folyik egy kutatás az állami eljárások racionalizálásáról. Ennek részeként kérdőíves visszajelzésekre is támaszkodva pozitívumként mutatta be az adóhatósági eljárások kivételét; a kivett eljárások számának és a végrehajtási szabályoknak az alakulását. „Új típusú jogalkalmazást ír elő az ügyintézés terén” - fejtette ki arra reagálva, hogy a köztisztviselők alulszabályozottnak érzik a törvényt. Kritikaként fogalmazta meg, hogy számos általános szabály az ágazati szabályokba került, pedig nem ott kellene lennie. Összességében az mondható el, hogy az Ákr. egyszerűsége jó irány, a jogalkalmazásban viszont még nincsenek felkészülve rá. „Ez hosszabb folyamat lesz”- fogalmazott.
Az Ákr. kodifikációjában aktív szerepet betöltő Dr. Pátkai Nándor ismertette a törvény megalkotási előzményeit, folyamatait és indokoltságát. „A kodifikáció kapcsán megvizsgálták a magyar eljárásjogi hagyományokat”- fejtette ki az Igazságügyi Minisztérium szakmai főtanácsadója. Elmondása alapján általánosan alkalmazandó jogszabály megalkotását tűzte ki célul az Igazságügyi Minisztérium. A törvény megalkotásának körülményei kapcsán felidézte, hogy két lehetőségük volt. Felülvizsgálhatták volna a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit vagy egy teljesen új törvény megalkotása mellett foglalhattak állást. A döntés végül az utóbbira esett, hiszen a Ket. túlrészletező szabályzat volt, „ügyintézői kézikönyv”-ként funkcionált már. „Tiszta lappal indított az Igazsági Minisztérium 2014-2015 fordulóján”- emelte ki. Meglátása szerint az Ákr. teljesen más gondolkozást igényel jogalkalmazói részről, mint amit a Ket.-nél megszokhattunk.
Dr. Gyergyák Ferenc a helyi önkormányzatok jogalkalmazási gyakorlatának viszonylatában elemezte az Ákr-t. „A jogértelmezési problémák elkerülése végett fontos, hogy az önkormányzatok kaptak-e segítséget a kormányhivataloktól ahhoz, hogy az Ákr.-re felkészüljenek”- emelte ki a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület alelnöke. Ez meglátása szerint megyénként eltérő volt. A hivatalon belüli felkészülésre ugyanez igaz. „Általános problémaként jelent meg, hogy az Ákr. túlzottan leegyszerűsítette a hatósági eljárás szabályozását és túlzottan felértékelődött az anyagi jogszabályok szerepe”- hangsúlyozta Gyergyák Ferenc. Az önkormányzatok az Ákr. pozitív elemeiként tartják számon többek között a belföldi jogsegélyt felváltó megkeresést, az illetékességi területen kívüli eljárás lehetőségét, a fellebbezési okok szűkítését, valamint a benne található rövidebb, egyszerűbb nyelvezetű fogalmakat. „Bízom benne, hogy egy év múlva azt mondhatjuk el, hogy az Ákr. jól alkalmazható”- mondta.
Dr. Józsa Fábián néhány példa segítségével szemléltette, hogy a kormányhivatalok a mindennapi jogalkalmazási gyakorlatukban hogyan kerülnek kapcsolatba az Ákr. törvénnyel. A Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület alelnöke jogalkalmazói tapasztalatként emelte ki a jogutódláshoz fűződő kérdéseket. Mint mondta, a Ket. még eljárásjogi jogutódlásról rendelkezett, az Ákr. viszont már anyagi jogi jogintézményként tekint e kérdésre. Elhangzott, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetében a Ket. taxatív felsorolást tartalmazott. „Ezzel szemben az Ákr. egy generált klauzulát említ.
„Egyetértek azon szakemberekkel, akik szerint, ha nézzük a Ket-et és az Ákr-t, utóbbi nagyságrendekkel jobb szabályozás” - fejtette ki Nyíregyháza Megyei Jogú Város címzetes főjegyzője. Dr. Szemán Sándor meggyőződése szerint ez a helyes irány. Egyszerű, jól követhető szabályozásnak nevezte az új törvényt. Mint mondta, az ügyfelek számára is sokkal könnyebben érthető, általános szabályokat tartalmaz. „Kellenek értelmező rendelkezések a közigazgatási kódexbe is”- hangsúlyozta.
„Az én felkérésem arra irányult, hogy foglaljam össze a helyi közigazgatásban jelentkező Ákr. problémákat”- fogalmazott Soroksár jegyzője. Dr. Laza Margit szerint a jogalkotók egy olyan általános jogi normát kívántak létrehozni az Ákr.-rel, mely a részletes szabályokat mellőzi, kiveszi vagy nem is szabályozza. Mint mondta, a hatósági jogalkalmazók az Ákr.-ből hiányolják a szabályok részletesebb megfogalmazását. „A hatósági jogalkalmazó megalapozott döntést kíván hozni”- jelentette ki. Teljesen megalapozott döntés akkor hozható, ha egy teljesen tisztázott tényállás eredményeként születik a határozat.
„Ez egy olyan eszköz, amely sokkal ritkábban kerül alkalmazásra, mint egy kérelemre induló jogorvoslati eljárás”- hívta fel rá a figyelmet a PPKE ÁJK címzetes egyetemi docense az ügyészi felhívásról tartott előadásában. Dr. Seereiner Imre Alfonz szerint az ügyésznek az objektív, tárgyi jogot kell védenie. Adott ügynél az ügyész kifejti a szakmai véleményét, azt a bíróság mellett megküldi a félnek is. Ez a vélemény nem köti a bíróságot, de szakmai szempontból segítséget nyújt. „Az ügyészség a közérdek és a törvényesség érdekében látja el a feladatát”- emelte ki.
„A NAV saját ügyeiben elsődlegesen az adó-végrehajtási szabályok szerint jár el”- fejtette ki Dr. Dombi Gergely. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Felszámolási és Végrehajtási Főosztály tanácsosa elmondta, hogy a hatáskör bővülés mellett a NAV végrehajtási törvényi szabályozása újrakodifikálásra került. „A nem NAV hatáskörbe tartozó közigazgatási végrehajtási eljárások esetében az Ákr.-t kell alkalmazni”- hangsúlyozta.
„A szakhatósági területen sok minden változott” - jelentette ki Dévényiné dr. Farkas Adrienn. A Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztályának osztályvezető jogtanácsosa elmondta, hogy a szakhatósági eljárás a hatósági eljárás egy része. Ahhoz, hogy az eljáró hatóság jogszerű döntést hozzon, a szakhatóságra is szükség van. „Nemcsak szakhatósági eljárásokat folytatunk le, hanem mi is felkérünk más hatóságokat, hogy szakhatóságként járjanak el”- mondta.
A konferencia a KÖFOP-2.1.1.-VEKOP-15-2016-00001 „A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya program és oktatás technológiai fejlesztése” projektből valósult meg.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes