A bűnözés visszaszorításában az egyik legfontosabb feladat az áldozattá válás megelőzése és a védtelen, kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoportok védelme. "Ez egy soha véget nem érő küzdelem” – fejtette ki Prof Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Bűnügyi Tudományok Ludovika Kiemelt Kutatóműhely konferenciáján.
„A modern társadalom jólétének egyik legnagyobb kihívása a biztonság, illetve a közbiztonság egyensúlyának fenntartása” – fejtette ki nyitóbeszédében Blaskó Béla. A kutatóműhely vezetője rávilágított, hogy a biztonságos társadalom megteremtésének fontos kritériuma, hogy az egyén és a társadalom, valamint a társadalmi intézmények képesek legyenek lépést tartani a folyamatosan változó társadalmi életviszonyokkal és jelenségekkel, valamint együtt tudjanak működni a deviáns emberi magatartások elleni fellépésben.
Prof. Dr. Barabás Andrea Tünde, az NKE RTK Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetője nyitóelőadásában felhívta a figyelmet, hogy a XXI. század egyik kiemelt feladata az áldozattá válással való foglalkozás. Rávilágított, hogy bár a közjó nevében üldözik a bűnt, a rendőrség fókusza az áldozatok helyett az elkövetők felé fordul a büntetőeljárásban. Magyarországon a büntetőeljárásban regisztrált sértettekre vonatkozó adatokat az Egységes nyomozóhatósági és rendőrségi statisztika vezeti: 2017-ben 211.791 sértett jelentette, hogy ellene bűncselekményt követtek el, amely a lakosság közel 2,1%-a. „Ez egy kedvező tendencia, a hivatalos statisztikák alapján, Magyarországon évről-évre folyamatosan csökken a bűncselekmények száma.” Azonban felmerül a kérdés, hogy miközben a sértettek száma csökken, addig az állampolgárok biztonságképe nem lett pozitívabb, hiszen egyre jobban félnek az áldozattá válástól. Ennek egyik oka a látencia: „Vannak olyan bűncselekmények, amelyek nem kerülnek a rendőrség látókörébe.” Az intézetvezető ismertette, hogy a szervezeten belül jelen van egy hatósági szelekció, amely során a rendszer „elhessegeti” a felderíthetetlen eseteket. Ennek következtében komoly bizalomvesztés alakul ki a sértettekben. Az előadásból kiderült, hogy az áldozattá válásnak különböző fokozatai vannak: primer szint, amikor konkrét bűncselekmény következményére válik valaki áldozattá, emellett a hatósági eljárás során tovább sérülhet a sértett, akár a nyomozói munkától, akár a későbbi környezeti hatásoktól. Barabás Andrea Tünde elmondta, hogy az országos szintű, reprezentatív áldozatvizsgálati kutatások száma igen elenyésző. Az utolsó, 2002-2003-as országos vizsgálat riasztó eredményt tárt fel: „A bűncselekmények 32%-át jelentették be.” Ennek egyik oka, hogy elégedetlenség és bizalmatlanság alakult ki a rendőrséggel kapcsolatban. „Azt láthatjuk, hogy a rendőrségi munkának meghatározó szerepe van abban, hogy a sértett jelenti vagy nem jelenti az ügyet” – tette hozzá. A 2018-as KÖFOP-ban megvalósuló vonatkozó kutatások még kezdeti stádiumban járnak, azonban a rendőrök körében készített kérdőíves felmérésből szintén kiderült, hogy a másodlagos áldozattá válásban a rendőrségnek markánsan szerepe van. A kutatások emellett rávilágítottak, hogy bűnözéstől való félelem elérheti azt a szintet, hogy a lakosság saját kezébe vegye a védelmét. „Hogyan tudjuk segíteni azt a munkát, hogy a rendőrök érzékenyebbek legyenek az áldozatokkal szemben?” – tette fel végül a kérdést Barabás Andrea Tünde. Véleménye szerint a kutatási eredményeket be kell ültetni a képzési és továbbképzési rendszerbe. „Az új szemléletet be kell dolgoznunk a gyakorlatba. Idén egy új kriminológiai tankönyvet készítünk annak érdekében, hogy a jövő rendőrei elsajátíthassák ezeket az ismereteket.”
„A sértett eljárásjogi joghelyzetét biztosítani és erősíteni kell” – fejtette ki Prof. Dr. Fantoly Zsanett. Az RTK tanszékvezetője ismertette, hogy az új szabályozás kiterjesztette a sértett fogalmát, kiszélesedtek a jogosítványok, bővült a nyilatkozattételi jog, valamint a hatóság tájékoztatási kötelezettsége. Emellett megerősítették a 14 éven aluli gyermekek jogi védelmét. „Sértett centrikus az új Büntetőeljárási törvény, amely üdvözlendő. Nagy lépést tettünk az áldozatvédelem és a másodlagos viktimizáció megelőzésének irányába.”
Dr. Németh Zsolt PhD ny. r. ezredes kiemelte, hogy alapvetően új nézőpontot kell implementálni a rendőrségi filozófiába, amelynek középpontjába az áldozatot kell helyezni. Az egyetemi docens kifejtette, hogy a rendőrség hazánkban egy rendkívül hierarchikus szervezet, ahol az intézményi és az önérdek jelenleg hatékonyabban érvényesül az eljárás során, mint a sértett érdeke. Az áldozatok gyakran statisztikai adatként jelennek csak meg, mindeközben a rendőrség a bűnelkövetőre koncentrál, mivel nincs elegendő erőforrása. Az új filozófia jegyében azonban nem a bűncselekmény elkövetője, hanem az áldozat kerül a fókuszba: „A beteg java a legfőbb érdek.”
Dr. Rebecca Hayes előadásában a nemi erőszakkal kapcsolatos áldozathibáztatáson volt a hangsúly, amelyből kiderült, hogy a kérdéskört manapság még mindig számos mítosz lengi körül. A témában jellemző a szexuális tárgyiasítás és a kettős mérce a nemi elvárások terén. Kiemelte, hogy 14 éves korig a lányokat és a fiúkat egyenlő arányban éri szexuális zaklatás, később a nők aránya felülreprezentálódik, azonban a férfiakat is érik szexuális bűncselekmények. A Central Michigan University kutatója rávilágított, hogy napjainkban meghatározó tévhit, hogy az áldozat kirívó öltözékével, viselkedésével legitimizálja az erőszakot. Ebben a gondolkodásban az „azt kapod, amit megérdemelsz” világnézet érvényesül.
Dr. Pallagi Anikó a büntetőpolitika kihívásait mutatta be a szexuális erőszak pönalizálása során. Az adjunktus felhívta a figyelmet, hogy a témakörben komoly előrelépések történtek a magyar jogfejlődés elmúlt évtizedeiben, a Büntetőtörvénykönyv igyekezett követni a társadalmi változásokat. „A szexuális erőszak, és ezen túl, a szexuális kényszerítés bűncselekménnyé nyilvánítása elsősorban nem a társadalom nemi erkölcsének védelmét szolgálja, hanem az egyén emberi méltóságát, személyi szabadságát, ezen belül a szexuális szabadságát” – emelte ki. Ennek következtében senki se kényszeríthető szexuális cselekményre, illetve annak eltűrésére. Az új Btk.-ban emellett megerősödött a házassági életközösségen belüli erőszakkal szembeni fellépés lehetősége, a szexuális szabadság, valamint a gyermekek fokozottabb büntetőjogi védelme.
Szöveg: Podobni István
Fotó: Szilágyi Dénes