Egyre hatékonyabban működnek együtt az Európai Unió tagországainak különböző polgári hatóságai - derült ki azon a tudományos rendezvényen, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartottak. A konferencián szó volt a többi között a belső piac működését segítő együttműködésekről és több eljárásjogi kérdésről is.
Az Európai Unió szervezetei és tagországai között régóta zajló igazságügyi együttműködés fejlődésének következtében egyre hatékonyabbá váltak a különböző hatósági kooperációk. Ezekre azért is van szükség, mert az egyének és a vállalkozások számára a határokon átnyúló jogviták esetében is biztosítani kell a hozzáférést az igazságszolgáltatás mellett a hatósági eljárásokhoz is. „Ez leginkább a családjogi területen és a jogsegély-ügyekben érezhető, illetve közvetlen hatás mutatható ki a belső piacot, versenyjogot, azon belül is elsősorban a fogyasztókat, piaci szereplőket érintő négy szabadság gyakorlati érvényesülését jelentő jogterületeken” - fogalmazott előadásában Dr. habil. Gombos Katalin. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar docense elmondta, hogy a 1999-ben hatályba lépő amszterdami szerződéstől kezdődően lehet beszélni az Európai Unióban a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térségről. Ez azért jött létre, hogy biztosítsa a személyek szabad mozgását, és magasabb szintű védelmet nyújtson az állampolgárok számára. Az általa lefedett szakpolitikai területek az Európai Unió külső határainak őrizetétől a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi, illetve rendőrségi együttműködésig terjednek. Magában foglalja továbbá a bevándorlási és menekültügyi politikákat, valamint a bűnözés elleni küzdelmet. Az NKE egyik kutatócsoportja a polgári területen zajló igazságügyi együttműködés jogforrásait is felhasználva vizsgálja a különböző hatósági együttműködéseket, azok hatékonyságát. Erre példa a tagállami hatósági feladatokat is ellátó hivatalok közötti együttműködés, vagy az uniós szabályok végrehajtását végző tagállami hatóságok közötti kooperáció.
A polgári ügyekben zajló határon átnyúló hatósági együttműködésekről beszélt előadásában Dr. Simon Károly László. A NETK egyetemi tanársegédje szólt az öröklési ügyekről, valamint a családi jog különböző eseteiről. Részletesebben beszélt az anyakönyvezés kérdéséről, amelynek Magyarországon különösen tradicionális a szabályozása. A szakember elmondta, hogy a születési név anyakönyvezése számos kérdést vet fel akkor, ha például kettős állampolgárságú szülőkről van szó. Ebben az esetben például a szabályozás eltérő kinézetű neveket eredményezhet ugyanazon személy esetén is. Ha külföldi állampolgár magyarországi anyakönyvezéséről van szó, akkor pedig a szülők kérhetik azt, hogy a magyar jogot alkalmazzák, vagy a magyar és a külföldi jogot vegyítsék.
A határon átnyúló ügyekkel kapcsolatos eljárásjogi kérdésekről Dr. Boreczki Szabolcs beszélt a konferencián. Az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztály főosztályvezető-helyettese részletesen is szólt a határon átnyúló jogsegély intézményéről. Ennek kapcsán ismertette a kézbesítésre vonatkozó különböző szabályozásokat. Elhangzott, hogy például külföldi ügyfél esetén kötelező kézbesítési meghatalmazottat megnevezni. „Ennek az intézkedésnek a külföldi kézbesítés elkerülése a célja, de ha nincs más megoldás, akkor ezt kell alkalmazni”- fogalmazott a szakember. A kézbesítés történhet a megkeresett állam hatósága vagy a konzuli, diplomáciai képviselet útján, de szóba jöhet a közvetlen postai kézbesítés is.
Az Európai Versenyhatóságok Hálózata a hatékonyabb fellépést segíti a különböző határokon átnyúló versenyjogi kérdésekben - erről már Dr. Dán Judit beszélt. A Kúria főtanácsadója elmondta, hogy a hálózat az Európai Bizottság verseny főigazgatóságából és a 28 tagállam versenyhatóságából áll.
Az így megvalósuló rendszerben a bizottság és a tagállamok közötti, de a tagállami együttműködés is biztosított. „A versenyhatóságokat a tagállamok jelölik ki, Magyarország esetében ez a Gazdasági Versenyhivatal”- tette hozzá a szakember. Elhangzott, hogy az együttműködés formái között megtalálhatóak a különböző konzultációs lehetőségek, az információcsere a bizottság és a tagállamok között, vagy a tanácsadó bizottságok létrehozása.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes