„A személyi állományra ne költségtényezőként tekintsünk, hanem olyan közegként, amely a szervezet számára azt az értéket tudja előállítani semmi máshoz nem hasonlíthatóan, ami a szervezet versenyképességét növeli” - hangzott el Az emberi erőforrás-gazdálkodás megújításának támogatása a rendészetben című konferencián. A rendezvényen a Belügyminisztérium (BM) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) konzorciumi partnerségében megvalósuló „A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása” című KÖFOP-2.1.5 projektben az egyetem által vállalt szakmai tevékenységekről, az eddigi eredményekről tájékoztatták a rendészeti pályaorientációs képzésben oktatókat, a rendészeti szervek vezetőit és HR szakembereit, bemutatva a kutatási eredményeket és szakmai koncepciókat.
Dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok köszöntőjében elmondta, hogy az NKE – Intézményfejlesztési tervében is megfogalmazott – egyik legfontosabb és alapvető célja a közszolgálati szervek tevékenységét megalapozó és azt fejleszteni képes tudás megszerzéséhez szükséges kutatások megszervezése és támogatása. A projekt szakmai vezetője a projekt céljának a közszolgálati pályára vonzást, beillesztést és pályán tartást szolgáló emberi-erőforrás gazdálkodás menedzsmenteszközeinek kialakítását, az életpályák működtetési feltételeit biztosító kormányzati, szervezeti és személyes közszolgálati kompetenciák fejlesztését jelölte meg. Mint mondta, a stratégiai szintű döntések meghozatalára és az egyén fejlesztésére, életpálya céljainak meghatározására lehetőséget adó HR-funkciók és információs rendszerek fejlesztése szükséges a megszerezhető és a rendelkezésre álló emberi erőforrás ésszerű és hatékony felhasználásához. „Ezen célokat szolgáló fejlesztésekben aktív szerepet vállal egyetemünk” - fogalmazott az NKE oktatási rektorhelyettese. Az NKE részt vesz a közszolgálati pályaorientációs képzések fejlesztésében, a vezető-kiválasztási- és tehetséggondozási-, a mentori rendszer kialakításában és bevezetésében, a HR szakemberek tudásmegosztásának támogatásában és a kormányzati személyügyi döntéstámogató rendszer kialakításában.
Dr. Csóka Gabriella elmondta, hogy a rendészeti pályaorientációs képzés eddigi eredményeinek vizsgálatára helyzetfeltáró kutatást indítottak, amelybe bevonták a rendészeti szerveket, a rendészeti szakgimnáziumok és rendészeti pályaorientációs képzést folytató iskolák oktatóit és volt tanulóit. A kutatási eredményeket 50 interjú és 719 validált kérdőív alapozta meg. A pályakezdők mentori rendszere bevezetését megalapozó igényfelmérő kutatásban a rendészet és a közigazgatás szervezeteinél dolgozó személyi állományból vezetők és beosztottak egyaránt résztvettek. Az 1967 validált kérdőívből 574 kérdőív a rendőrség, a büntetés-végrehajtás, a katasztrófavédelem szerveitől és a rendészeti szakgimnáziumoktól érkezett. „Tudomásunk szerint a két témakörben ilyen nagyszabású, átfogó kutatás még nem valósult meg” - hangsúlyozta. Az igényfelmérő kutatás eredményei szerint a válaszadók 41,6%-a fontosnak, 23,7%-a nagyon fontosnak tartja a pályakezdők mentori rendszerének kialakítását és működtetését.
Dr. Hazafi Zoltán előadásában a projekt három fontos elemét emelte ki: a versenyképességet, az utánpótlást és a stratégiai támogatást. A BM főtanácsadója szerint a közszféra, azon belül a közigazgatás és a rendészet két módon tud hozzájárulni a versenyképesség növeléséhez. „Az egyik, hogy a megtermelt gazdasági növekedés hasznait segíti becsatornázni a társadalomba a közszolgáltatások révén” - hangsúlyozta, majd folytatta: „A másik szerepe a munkaerő-piaci versenyképesség; annak a megítélése és mérése, hogy a közszolgálat mennyire élesen válik el a piaci versenyképességtől.” Hozzátette, ez szorosan összefügg az utánpótlással. Az NKE ÁKK Emberi Erőforrás Intézet intézetvezető egyetemi docense az utánpótlás szerepéről kiemelte, ha a közszféra munkaerő-piaci versenyképessége nem megfelelő, akkor a folyamatos utánpótlást sem tudja biztosítani. Elmondta, hogy a munkaerő-piaci versenyképesség növeléshez szükséges tényezők termelése, fejlesztése stratégiai szemléletet kíván. „Ehhez stratégia tervezési eszközökre van szükség”- tette hozzá.
Dr. Szakács Gábor célként jelölte meg, hogy a közigazgatás és ezzel összefüggésben az emberierőforrás-gazdálkodás versenyképességét növelni kell. Az NKE programigazgatója szerint ez az által valósulhat meg, hogy olyan embereket vonzzanak be, akik a megnövekedett feladatokat magas szinten képesek elvégezni. Előadásában a versenyképesség elérésének négy szempontjáról is beszélt. A közigazgatási értelmezés olyan rendszerek és jogi keretek kialakítását jelenti, melyekben az állampolgárok, a vállalkozások és a más szervezetek számára kisebb költségbefektetés mellett a belső működés hatékonyabbá válik. Meglátása szerint a gazdasági értelmezés arról szól, hogy a közigazgatás ne akadályozzon, hanem szolgáltasson, csökkentve az adminisztrációs terheket. A társadalmi értelmezés lényege, hogy a közigazgatás segítse a lakosság mindennapi életét. Kiemelte, hogy jogalkotási szempontból értelmezhető, végrehajtható szabályokkal rendelkező, stabil jogrendszer a cél.
Rácz György tű. ezredes a rendészet szempontjából fontos pályaorientációs képzések szerepéről számolt be. „Napjainkra a rendészeti, rendvédelmi képzési rendszer a köznevelési, a szakképzési és a felnőttképzési rendszer szerves részévé vált”- fogalmazott a BM Közszolgálat-fejlesztési és Stratégiai Főosztály Oktatásigazgatási Osztályának vezetője. Elmondta, hogy a rendvédelmi, rendészeti képzési rendszer számos objektív tényező hatására nem működtethető elkülönülten, a rendvédelmi szervek „belső” képzési rendszereként. Ennek okául a magyarországi demográfiai helyzet alakulását és a rendvédelmi szervek utánpótlásigényének aktuális változásait jelölte meg. „A megoldás oktatásigazgatási megközelítésben, a tanulók részére vonzó olyan képzési utak definiálása, melyek biztosítani képesek a szükséges utánpótlást, mind létszám, mind minőségi tekintetben” - hangsúlyozta.
Stréhli-Klotz Georgina a pályaorientációs képzés szerepét mutatta be a rendészet utánpótlásának biztosításában. Az NKE ÁKK Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet egyetemi tanársegéde az egyetem kutatási eredményei mellett beszámolt a BM és NKE együttműködéséről is. „A cél, hogy minél több pályakezdő helyezkedjen el a rendvédelemben” - mondta. Ismertette a rendészeti pályaorientációs projekt folyamatát. A pályaorientáció helyzetértékeléséből összefoglaló jelentést készítettek, a javaslatok alapján pedig pedagógiai módszertani kézikönyvet hoztak létre. „Most a fejlesztések megvalósítása következik” - hangsúlyozta. Az NKE fejlesztési javaslatai között szerepel új rendészeti tankönyvek készítése, szakmai módszertani felkészítések tartása, valamint módszertani kézikönyv megalkotása is.
Szakács Édua a pályakezdők beilleszkedését támogató mentori rendszer bevezetésének lehetőségeiről tartott előadást. Az NKE ÁKK Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet tanársegédje a közszolgálati mentori rendszer helyét a versenyképes közszolgálat részeként látja. Kitűzött feladataik között említette az igényfelkérő kutatások, a mentori rendszer módszertana kialakítását, a mentorok kiválasztásának és képzésének szerepét, valamint kitért a mentori pilot programra is. „Célja a beillesztés, a szervezeti integráció és a karriertámogatás, a tehetségmenedzsment program megalapozása” - mondta a mentori pilot programról.
Dr. Malét-Szabó Erika alezredes a közszolgálati mentorok kiválasztási módszertanáról a pilot projekt tapasztalatainak tükrében beszélt. A BM Vezetőképzési, Továbbképzési és Tudományszervezési Főosztály főtanácsadója ismertette az egységes kompetencia alapú kiválasztási és képzési rendszer jellemzőit. Mint mondta, a kiválasztás során a képzés és a teljesítményértékelés is egységes kompetenciaelemeken kell, hogy alapuljon, ezeknek pedig stratégiailag tervezhetőnek kell lenniük. A pilot programról kifejtette, az volt a feladatuk, hogy a vizsgálatban részt vett 318 mentorjelölt kollégát a mentoroktól elvárt kompetenciák vizsgálata alapján rangsorba állítsák, és kiválasszanak közülük 150 embert, akik részt vehetnek a programban.
A délelőtti plenáris ülést követően, a pályaorientációs képzésekről és a mentori rendszer kialakításáról moderált műhelybeszélgetések keretében tanácskoztak a rendészeti pályaorientációs képzésben oktatók, tananyagszerzők, a rendészeti, valamint a közigazgatási szervezetek vezetői és HR szakemberei, a mentorképzés kialakításában résztvevő egyetemi és belügyminisztériumi szakértők, a mentorok képzett trénerei.
A konferencia a KÖFOP-2.1.5-VEKOP-16-2016-00001 projektből valósult meg.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes