A közigazgatási jogtudomány aktualitásai

A tudományos gondolkodás egyik legfontosabb eleme a nyitottság - hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott szakmai konferencián, ahol a magyar közigazgatási jogtudomány aktuális kérdéseit vitatták meg a résztvevők.

Csak az a tudomány rendelkezhet erőteljes önképpel, amely rendezte a saját közelmúltjához való viszonyát, hiszen csak így tud hitelesen megfogalmazni a jövőre vonatkozó víziókat”- mondta bevezető előadásában Prof. Dr. Rixer Ádám. A Károli Gáspár Református Egyetem Közigazgatási Jogi Tanszék vezetője elmondta, hogy a rendszerváltás kedvező helyzetet teremtett a jogtudomány számára is, de a lehetőségek bővülése sok területen, így például a dogmatikában mégsem hozott olyan jelentős fejlődést. Szerinte a tudományterület kritikai jellege továbbra sem kellően erős, a publikációk döntően leíró jellegűek, és legtöbbször hiányzik az érdemi vita is. Ezen a területen igazából csak 2015 után kezdődött némi változás. Rixer Ádám a közigazgatási jogtudomány kapcsolati rendszeréről elmondta, hogy hosszabb távon érdemi verseny szükséges a tudomány minőségének fenntartásához is, ehhez pedig egyfajta anyagi függetlenségre van szükség. Szerinte a jogtudósnak ma már egy kicsit filozófussá is kell válnia, aki a mélyebb összefüggésekre is rá tud világítani. Elhangzott az is, hogy az elmúlt időszakban, például az infokommunikációs forradalom miatt a joganyag jelentősen változott, amihez alkalmazkodni kell a tudománynak is. A tanszékvezető fontosnak tartja azt is, hogy a tudományos eredményeket az újabb kommunikációs csatornák használatával is eljutassák a szélesebb közvélemény felé. Erre hozta fel példaként a kozjavak.hu szakmai internetes oldalt, amely lehetőséget ad a kormányzás kihívásaihoz kapcsolódó különböző szakmai, tudományos vélemények megjelenítésére.

A magyar közjogtudomány helyzetéről beszélt előadásában Dr. Chronowski Nóra egyetemi docens. Az ELTE Alkotmányjogi Tanszék vezetője szerint a közjog és a közigazgatási jogtudomány is ma már szélesebben értelmezhető, mint korábban. Szerinte összetett, pluralisztikus szemléletmóddal kell közelíteni a közjogtudomány kérdéseihez. Elhangzott, hogy a nemzetközi közjogtudomány szerint mai korszakunkat identitásküzdelmek jellemzik, amelyben kiemelkedő szerepe van a biztonsággal és a demokráciával kapcsolatos kérdéseknek. A szakember szerint a módszertani vitákra és az összehasonlító jellegű tudományos munkára nagy szükség van a közjogtudományban is, és folyamatos feladat a dogmatika fejlesztése.

A közigazgatásra vonatkozó kutatások jogi és jogon túli dimenziói volt a témája Prof. Dr. Horváth M. Tamás kúriai bíró előadásának. A Debreceni Egyetem Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszék vezetője az elmúlt években egy nemzetközi kutatócsoport munkájában vett részt, amely a közszektor átalakításának lehetőségeit vizsgálta Európában. Elmondta, hogy a közszektor legnagyobb szereplője az állam, de mellette más résztvevői is „ott vannak a pályán”. A szakember szerint az elmúlt időben két fontos változás is tapasztalható a trendekben: az egyik a magánosítás terén, a másik az európai integrációs törekvésekben. Utóbbi esetében úgy látja, hogy a jogtudomány csak követi az eseményeket, ahelyett hogy egyfajta vízióval szolgálna a jövőt illetően.

A dogmatika aktuális kérdései kapcsán Prof. Dr. Varga Zs. András alkotmánybíró megjegyezte, hogy a tudományos gondolkodás egyik legfontosabb eleme a nyitottság és a kételkedés, ami azt jelenti, hogy képesek vagyunk azon elgondolkozni, hogy igazunk van-e bizonyos kérdésekben.

Prof. Dr. Tamás András szerint a dogmatikát nem a tudomány hozza létre, azt a hatályos jogból lehet megismerni. Az NKE professor emeritusa elmondta, hogy a közigazgatás-tudomány kialakulása a 19. századra tehető, kibontakozása pedig a jogállam eszméjéhez köthető.

Prof. Dr. Patyi András a közeljövő dogmatikai feladatairól beszélt előadásában. Az NKE rektora szerint Magyary Zoltán és Madarász Tibor személyében volt két olyan magyar tudós, akik eltérő felfogásuk ellenére szilárd dogmatikai alapstruktúrát hoztak létre és előrelátó elképzelésekkel rendelkeztek. Patyi András szerint a dogmatika lényege a fogalomalkotás, annak érvényességének megteremtése és fenntartása. Elmondta, hogy tartós dogmatikai kihívásokkal szembesülünk például a közigazgatási funkció, feladat, tevékenységfajta, aktus és jogviszony esetében. A rektor szerint az új eljárási törvények hatályba lépése dogmatikai fordulatot hozhat majd. Elmondta, hogy a bürokrácia kérdései kapcsán is meg kell kísérelni a jogtudományi megközelítést, hiszen sokak szerint az a közigazgatás megértésének egyik alapfogalma. Patyi András szerint a közigazgatás hatékonysága, eredményessége nagyban függ a jogi norma érvényesülésétől és fontos az államtudomány és a közigazgatás-tudomány egymáshoz való viszonyának meghatározása is.

A konferencián szó volt még arról, hogy milyen szerepe van az Alkotmánybíróságnak és a Kúriának a közigazgatási jogi dogmatika fejlesztésében, valamint előadás hangzott el a jogi és közigazgatási szaknyelvről, a fordítás és terminológia szemszögéből.

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes