„Az államelmélet alapkérdései II.” címmel kétnapos nagyszabású konferencia kezdődött ma az NKE Ménesi úti campusán. Az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézete az Államelméleti alapkutatás 2016-2018 elnevezésű program keretében megvalósuló eseményén közel 40 előadást hallgathatnak meg az érdeklődők.
Az NKE ÁKK Államelméleti és Kormányzástani Intézetével, az Európai Állam- és Jogtörténeti Intézetével, az NKE NETK PTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszékével, a PPKE Jog- és Államtudományi Kar Jogbölcseleti Tanszékével, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Köz- és Magánjogi, illetve Jogelméleti Tanszékével, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Politológiai Tanszékével együttműködésben megvalósuló program köszöntő beszédében Prof. Dr. Cs. Kiss Lajos megjegyezte: a rendezvény a folyamatban lévő államelméleti alapkutatás első mérföldkövekének lezárását képezi. „A kutatás kiindulópontjául szolgáló államelméleti helyzetkép kialakulása során megfogalmaztuk azokat a kérdéseket, amelyek megválaszolása az államelméleti és a kapcsolódó részelméletek megértése és kidolgozása szempontjából termékeny problémafelvetésekhez, az államelméleti diskurzus eredményes továbbfolytatásához vezethetnek” - mondta. Az ÁKFI kutatóprofesszora kiemelte: a konferencia feladata, hogy olyan problémákat vessen fel, amely kérdésessé teszi a tárgyról, jelen esetben az államelméletről és az államról aktuális tudásunkat, amely folyamatos önellenőrzésre és vitára kényszerít.
2017. november 22-én az általános államelmélet témakörében öt, az államtanok - részelméletek - alkalmazások témájában kilenc és a politikafilozófia - jogfilozófia - politikaelmélet témáját körüljárva pedig öt előadás kerül megtartásra. A konferencia másnapján alkotmányelmélet - közigazgatás-tudomány témájában hét, a nemzetközi kapcsolatok politika- és jogelmélete témakörében öt és az eszmetörténet - elmélettörténet témájában nyolc előadó mutatja be kutatásának eredményét.
A konferencia a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből valósult meg.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes
A konferencia előadásai
2017. november 21., szerda
Általános államelmélet (levezető elnök: Szabadfalvi József)
· Szilágyi Péter: Weimari államelméletek
· Balogh László Levente: Létezik-e totalitárius állam? Hannah Arendt és Franz Neumann az államról
· Szigeti Péter: Nemzetállam és kapitalizmus a globalizációban. Az államelméletet
· befolyásoló politikatudományi és világrendszer-elméleti kihívásokról
· Bragyova András: Válasz a kérdésre: lehetséges-e államtudomány?
· Cs. Kiss Lajos: Államtan, államelmélet, társadalomelmélet
Államtanok – részelméletek – alkalmazások (levezető elnök: Fejes Zsuzsanna)
· Nagy Endre: A Szent Korona tan
· Balogh Elemér: A magyar korona-eszme mint hungarikum
· Tóth Zoltán József: Alaptörvény, történeti alkotmány, Szent Korona tan
· Horváth Attila: Történeti alkotmány és alkotmánybíráskodás
· Kiss Lajos András: Államelmélet és geopolitika az orosz „Új Eurázsiai-mozgalomban” – Alekszandr Dugin
· Simon László: A kiberpartizán célpontok és az állami hálózatok
· Farkas Ádám: Totalitás újratöltve? Adalékok a XXI. századi biztonsági kihívások és az állami reakciók kérdéseihez
· Kelemen Roland: Általános és különös elhatárolása – mint a kivételes hatalom osztályozásának alapja
· Fejes Zsuzsanna: Az állam és kormányzás kérdései és problémái az európai integrációban
Politikafilozófia – jogfilozófia – politikaelmélet (levezető elnök: Tattay Szilárd)
· Balázs Zoltán: Az állam problémája a politikai filozófia felől nézve
· Turgonyi Zoltán: Az állam, a közjó és az emberi jogok
· Frivaldszky János: Megfontolások a háború, a politikai barátság és a testvériség filozófiai antropológiájáról
· Szabó Márton: Az intézmények és szervezetek értelmezéséhez
· Horváth Szilvia: A demokratikus rend védelme a klasszikus Athénban: Egy történeti példa és tanulságai
2017. november 23., csütörtök
Alkotmányelmélet – közigazgatás-tudomány (levezető elnök: Drinóczi Tímea)
· Drinóczi Tímea – Petrétei József: Az alkotmányelmélet és az alkotmánytan helye a társadalomtudományok rendszerében
· Csink Lóránt: Az alkotmányjog és az államelmélet viszonya
· Lenkovics Barnabás: A jó állam alkotmányos keretei
· Takács Albert: A szerződéses államfelfogás hatása az alkotmányelméletre
· Magyar Zsóka: Az új Házszabály tapasztalatai, a törvényhozás elmúlt négy évére figyelemmel
· Koi Gyula: A közigazgatás-tudomány jogi és szociális aspektusai
· Hegyesi Zoltán: Az erős állam és a szervezeti integráció nexusa a kormány általános hatáskörű területi szerve kapcsán
Nemzetközi kapcsolatok politika- és jogelmélete (Szigeti Péter)
· Koler Boglárka: A nemzetállam utópiája. Nemzeti Önrendelkezés és állami szuverenitás a XX. és XXI. században
· Ganczer Mónika: Állam és államiság a nemzetközi jogban: kritériumok és kritikák
· Kardos Gábor: Az állam és a nemzetközi jog
· Pongrácz Alex: Gyönyörű képességünk, a térrend. A Föld nomosza és annak aktualitása a XXI. században
· Boros Luca: Szuverenitás az eU-ban a neomedievalizmus elméletének tükrében
Eszmetörténet – elmélettörténet (levezető elnök: Frivaldszky János)
· Szoboszlai-Kiss Katalin: A görög államfejlődés első írott forrásai
· Laczkó József: Az athéni állam a 11. alkotmányreform után
· Sashalmi Endre: Az államkormányzás allegóriája Johan Sadeler (I) Politeia (1579) című metszetén
· Tussay Ákos: A királyi hivatal John Wyclif De officio regis című munkájában
· Kevevári István: A világi hatalom és az egyház kapcsolata a reformáció korában
· Tattay Szilárd: Természet és akarat. Mikortól beszélhetünk társadalmi szerződéselméletről?
· Szmodis Jenő: Az államgazdasági alapjai Machiavelli és Bodin felfogásában
· Révész Béla: Az államiság kérdései Vladár Gábor munkásságában