A csapadékvíz hatékonyabb hasznosítására van szükség

 

 

‹›×

A Nemzeti Vízstratégia is kiemelt feladatként tekint a települési csapadékvíz-gazdálkodás fejlesztésére – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar által szervezett kétnapos szakmai konferencia megnyitóján, Baján.

„A csapadékvíz-gazdálkodás eddig az egyik legelhanyagoltabb területe volt a települési vízgazdálkodásnak, így a téma különösen aktuális”- fogalmazott köszöntőjében Dr. Bíró Tibor. A Víztudományi Kar dékánja elmondta, hogy két nap alatt négy szekcióban és a plenáris ülésen mintegy 70 előadás hangzik el a témáról. A többi között a települési csapadékvíz-gazdálkodás hidrológiai, üzemeltetési és katasztrófavédelmi aspektusait is megvilágítják a szakemberek. 

„Az 50 éves bajai vízügyi képzésre méltán lehet büszke a szakma és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is, amely idén vette át a képzéseket a Víztudományi Kar keretében”- mondta el köszöntőjében Prof. Dr. Padányi József vezérőrnagy. Az NKE tudományos rektorhelyettese szerint az egyetem jogelőd intézményeiben már a korábbi évtizedekben is foglalkoztak a vízügy, a víztudomány különböző aspektusaival, de ez a terület az elmúlt időszakban értékelődött fel jelentősebben. „Valóban igaz a megállapítás, hogy a 21. század már most is az édesvízért folytatott harc évszázada”- hangsúlyozta a tábornok. Mivel stratégiai ágazatról van szó, ezért az NKE szervezet- és oktatásfejlesztési szempontból is kiemelt figyelmet fordít az itt folyó munkára. Ennek egyik eredménye, hogy immáron a kar egyik szervezeti egysége a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézet.

„A klímaváltozás alapvetően a vízről szól”- fogalmazott előadásában Prof. Dr. Szöllősi-Nagy András. Az NKE egyetemi tanára globális megközelítésben szólt a települési vízgazdálkodás aktuális helyzetéről. A számos nemzetközi vízpolitikai szervezetben fontos funkciót betöltő szakember szerint az ENSZ által megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési cél között szereplő vízellátás kérdése a 21. század egyik nagy kihívása, aminek minden egyes hatásával foglalkozniuk kell a szakembereknek. Ebben szerinte Magyarország élen jár, hiszen az elmúlt években kétszer is hazánkban rendezték meg a Víz Világkonferenciát és rendkívül erős az egyéb vízdiplomáciai tevékenységünk is. Szöllősi-Nagy András úgy látja, hogy a hidrológiai ciklusok változásának egyik legfőbb meghajtó ereje a városiasodás rendkívül felgyorsult üteme, így különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a települési vízgazdálkodás hatékonyságának növelésére. „Adaptív vízgazdálkodásra van szükség, aminek egyik fontos része a csapadékvíz megfelelő hasznosítása”- fogalmazott a professzor, aki szerint a digitalizáció ezt a területet is egyre jobban eléri, ezért ennek a folyamatnak az élére kellene állni hazánknak. Olyan innovatív megoldásokról szólt a szakember, mint például a felszínalatti vizek mesterséges utánpótlása, a települési záportározók, vagy az úgynevezett szivacs települések. Szöllősi-Nagy András külön hangsúlyozta az oktatás-képzés kiemelt szerepét is, amelyben az NKE meghatározó lesz a jövőben is.

Dr. Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára a konferencia témaválasztását üdvözölte és egyben időszerűségét is kiemelte, mert a kormány a Kvassay Jenő Terv, a Nemzeti Vízstratégia idei évi elfogadásakor feladatként határozta meg a kérdéskörben jelentés elkészítését. A csapadékvíz-gazdálkodásról szóló szakpolitikai háttéranyag lényege a komplex szemléletű, felelősségteljes vízgazdálkodás megvalósítása a településeken, a kérdéskörben felelős önkormányzatok aktív bevonásával. „Együttesen kell kezelni az ivóvízellátást, a szennyvízelvezetést- és tisztítást, valamint a belterületi csapadékvíz-gazdálkodást vízhasznosítási és kárelhárítási tekintetben”- fogalmazott előadásában Dr. Hoffmann Imre. A nemzetközi példákat is figyelembe véve a csapadék elvezetése helyett a gazdálkodásra, a hasznosításra, a lefolyás-szabályozásra és a tározásra kell helyezni a hangsúlyt. Ehhez szükség van a jogi és műszaki szabályozás, valamint a gazdasági és intézményi háttér újragondolására.

Az államtitkár a lehetséges műszaki intézkedések közül kiemelte a területi és települési vízgazdálkodás szoros kapcsolatának fontosságát. El kell érni, hogy a csapadékvíz-gazdálkodás korszerű szemléletét tükröző intézkedéseket és beruházásokat az érintettek összehangolva tegyék meg. A modellezéseken túlmenően a monitoring intézkedéseket is bővíteni kell, hiszen a takarékos és felelős vízkészlet-gazdálkodás a következő generációk felé teljesítendő kötelezettségünk.

„A Nemzeti Vízstratégia egyik kiemelt feladata a települési csapadékvíz-gazdálkodás fejlesztése”- hangsúlyozta előadásában Dr. Makai Martina. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a 2030-ig szóló fő célkitűzések között szerepel a vízvisszatartás a vizek jobb hasznosítása érdekében, a vizek állapotának fokozatos javítása, kockázat-megelőző vízkárelhárítás és a minőségi víziközmű-szolgáltatás. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy a települési csapadékvíz-gazdálkodás továbbra is az önkormányzatok feladata kell, hogy maradjon. Makai Martina szólt arról a mintaprojektről is, amelynek során számos mérőeszközt szerelnek fel magánszemélyeknél, önkormányzatoknál és cégeknél a vízfogyasztási szokásaik megfigyelésre. A végső cél a teljes digitalizáció ezen a területen is.

A klímaváltozás körülményei között a jelenlegi méretezési elvek már nem felelnek meg a létesítmények építésekor, ezért kockázatalapú tervezésre van szükség Somlyódy Balázs szerint. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője úgy véli, hogy a jövőben a lehetséges szélsőséges klimatikus körülményeket is figyelembe kell venni a tervezéskor, tehát úgynevezett klímaforgatókönyveket kell készíteni.

A vízügyi és a vízvédelmi hatósági feladatokat három éve már a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság látja el. A szervezet főigazgató-helyettese, Dr. Mógor Mária Judit elmondta, hogy az országban mintegy 2000 olyan létesítmény van, amelyet rendszeresen ellenőriznek.

A rendezvényen felszólalt Dr. Szlávik Lajos, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke is, aki elmondta, hogy a 100 éves évfordulóját ünneplő szervezet rendszeresen foglalkozik a települési csapadékvíz-gazdálkodás globális problémáival. Dancsa Bálint, Baja Város tanácsnoka pedig örömét fejezte ki, hogy a komoly szakmai programot felvonultató konferenciának városa adhat otthont, amely a Víztudományi Kar megalapításával tovább gazdagodott.

A kétnapos rendezvényről további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin decemberi számában olvashatnak.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes