Állam és közigazgatás: stratégiáktól a valóságig

 

 

‹›×

A magyar történeti alkotmánytól a kibertérig számos aktuális és érdekes témáról hallgathattak meg előadást az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar rendezvényének résztvevői. Az eseményen a kar intézetei mutatták be fontosabb kutatási irányvonalaikat.

„Az állam amellett, hogy nagyon sok területen fejti ki tevékenységét, működése során állandó kapcsolatot tart a választópolgárokkal, különböző módokon és formákban”- hangsúlyozta a rendezvényt megnyitó beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szólt arról is, hogy az egyetemi világban az oktatás és a tudomány különösen szoros kapcsolatban van, lényegében feltételezik egymást. Elmondta, hogy a tudomány nagy területein belül van egyfajta verseny is a tudományágak között, amelyben nem kell szerénykednie az államtudománynak sem, amely alapvetően az emberekkel, az emberi magatartással foglalkozik. „A tudomány művelése mindig egyfajta távolságtartást, semlegességet, objektivitást igényel és problémák felvetésére, valamint kezelésére kell fókuszálnia”- fogalmazott Patyi András.

Prof. Dr. Kiss György szerint a rendezvény témái a sokféleség jegyében mutatják be az államot, amely alapvetően az állandóságra, a stabilitásra és az integrálásra törekszik. A délelőtti ülés levezető elnöke szerint nagy kérdés, hogy a globális gazdaság a modern technológiai vívmányokkal mennyire teremti meg a globális jót, hogyan hat majd az államra és a közigazgatásra.  

„A magyar történeti alkotmányra ma már többször hivatkozik az alkotmánybírósági gyakorlat is”- mondta előadásában Prof. Dr. Horváth Attila alkotmánybíró. Az ÁKK Magyar Állam- és Jogtörténeti Intézet vezetője szerint fontos foglalkoznunk a történeti alkotmánnyal, hiszen a nemzeti sajátosságok mellett fontos vívmányokat is tartalmaz és a tradícióknak nagy jelentősége van egy nemzet életében. Az intézetvezető szólt az úgynevezett sarkalatos törvényről, amelyek már régóta léteznek a magyar jogban, csak amíg korábban egyszerű többséggel fogadták el azokat, ma kétharmados szavazatarány kell ehhez. Horváth Attila szerint a jogalkalmazók kiemelt felelőssége, hogy a történeti alkotmány jogszabályait ne felejtsük el és alkalmazzuk azokat. „Ha elfelejtünk egy jogszabályt, az olyan, mintha hatályon kívül helyeztük volna azt”- fogalmazott az intézetvezető.

Az államtudományban folyamatosan vissza-visszatérő elméleti álláspontokról és vitákról, mint futballhasonlattal élve örökrangadókról beszélt előadásában Dr. Kaiser Tamás. Az Államkutatási és Fejlesztési Intézet tudományos igazgatója ilyennek nevezte például a centralizáció – decentralizáció, a stabilitás-rugalmasság vagy a politika-közigazgatás témaköreit. Utóbbi kapcsán elmondta, hogy számos elmélet született a két terület egymáshoz való viszonyáról. Manapság a társadalomközpontúság helyett egyre inkább az államközpontú felfogás jellemzi a kormányzást, amelyben nagy szerepe van az erős koordinációnak is. A stratégiai kormányzás célja a kormányfő tehermentesítése, kevés, de integrált minisztérium működtetésével”- fogalmazott Kaiser Tamás.

A magyar közigazgatás-tudomány klasszikusainak közigazgatási reformelképzeléseiről szólt előadásában Dr. Imre Miklós. A Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Intézet vezetője szerint a „mesterek” életművében számos olyan felvetés van, amelyek ma is időszerűek. „Rendkívül kritikusak voltak, de mindig a jobbító szándék vezérelte őket és céljuk a közigazgatás lényeges területeinek egyidejű átalakítása volt” - fogalmazott Imre Miklós, aki részletesebben is szólt olyan klasszikusok munkásságáról, mint Egyed István, Magyary Zoltán, Mártonffy Károly és Lőrincz Lajos.

A XXI. századi magyar magánjog kihívásairól volt szó Prof. Dr. Papp Tekla előadásában. A Civilisztikai Intézet vezetője fontos eredménynek tartja az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) megalkotását, amelyben viszont más országok gyakorlatához hasonlóan nem sikerült a magánjog teljes anyagát összefoglalni, hiszen több dolog is kimaradt belőle, mint például a szellemi tulajdon, vagy nagy nemzetgazdasági jellegű szerződések. Új könyvekben jelent meg viszont a Ptk.-ban a társasági jog és a családjog, valamint változásokat hozott a házassági vagyonjogban is.

„Azzal, hogy az állam közvetlenebbül vesz részt a világgazdasági folyamatokban, az országok gazdasági függőssége és sérülékenysége is növekszik”- mondta el előadásában Dr. habil. Elekes Andrea. Az egyetemi docens elmondta, hogy a nacionalizmus erősödése, a globális piaci szereplők közötti bizalom csökkenése gyengíti a nemzetközi kormányzást, így például az unió tagállamai sem tudnak a világgazdaság szempontjából fontos kérdésekben hatékonyan megállapodni. „Ezzel csökken a globális kockázatokkal szembeni kollektív fellépés lehetősége is”- fogalmazott Elekes Andrea.

Az emberközpontú tudomány fontosságát emelte ki beszédében Prof. Dr. Kis Norbert dékán. A délutáni ülés levezető elnöke szerint ez a mostani rendezvény is azt a célt szolgálja, hogy érdekesebbé váljon a tudomány az átlagember számára is. Szerinte ugyanis ez az egyetlen valóság, maga az ember és stratégiákról, programokról, összefüggésekről úgy érdemes beszélni,  hogy eljussanak azok az átlagemberhez is.” A kormányzás és annak kutatása során nélkülözhetetlen az emberek magatartásának megértése azért is, mert az információs forradalom miatt egyre nagyobb hatalom van a kezükben”- fogalmazott a dékán.

A fenntartható költségvetésről szólt Dr. habil. Nyikos Györgyi rektorhelyettes előadása. Az Államháztartástani és Pénzügyi Jogi Intézet vezetője elmondta, hogy az állami költségvetés tervezésnél tisztában kell lenni az alapvető gazdasági-társadalmi folyamatokkal. A költségvetési szabályokról elmondta, hogy azok határokat szabnak a fiskális politikának, és elősegítik a költségvetés fenntarthatóságát. A magyar szabályokat az Alaptörvény és a stabilitási törvény tartalmazza, és például szabályozza az államadóság mértékét is. Nyikos Györgyi beszélt az európai gazdasági kormányzási mechanizmusról is, amely egyeztetést ír elő a tagállami költségvetésekről és adott esetben szankciókat is alkalmazhatnak ezzel kapcsolatban.

„Az állam és a kormányzás sikerének kulcsa az új digitális megosztottság csökkentése”- erről is beszélt előadásában Prof. Dr. Nemeslaki András. Az Elektronikus Közszolgálati Intézet vezetője szerint exponencionális fejlődés tapasztalható a technológiában, és folyamatosan jönnek létre ezen a területen új innovációk is. A szakember szerint azonban nagyon fontos, hogy hogyan és mire használjuk az olyan lehetőségeket, mint például az internet, vagy a közösségi média.

A nyílt kormányzást az átláthatóság, az együttműködés és részvétel jellemzi Dr. habil. Budai Balázs szerint. A Szakigazgatási és Szakpolitikai Intézet vezetője elmondta, hogy a nyitott kormányzás Magyarországon elsősorban az adatokra fókuszál és kevésbé jellemző rá az állampolgári részvétel lehetősége. Szerinte bár számos stratégiánk és törvényünk is van ezen a területen, a gyakorlatban ez még kevésbé fejeződik ki. Példának említette, hogy a több mint 3 ezer önkormányzatból csak mintegy 300 található meg a közadatkereső internetes portálon.

A stratégiai munkaerő-tervezés fontosságáról beszélt előadásában Dr. Hazafi Zoltán. Az Emberi Erőforrás Intézet vezetője szerint a közszolgálat fejlesztésének kulcsterületei a versenyképesség, a hatékonyság, és a megfelelő utánpótlás. Utóbbi biztosításához pedig feltétlenül szükséges a humántőke stratégiai tervezése. Ennek kapcsán azt is megjegyezte, hogy amíg a nyugat-európai országokban a személyzeti állomány megtartására törekednek, a 2004-ben csatlakozott uniós tagállamokban jelentős generációváltás történt.

Hazánk az országérték nemzetközi összehasonlításában jól teljesít, 163 országból a 24. helyen állunk egy tavalyi felmérés szerint - tudtuk meg Prof. Dr. Tózsa István előadásából. A Közszervezési és Közigazgatástani Intézet vezetője elmondta, hogy ezt szerinte olyan dolgoknak is köszönhetjük, mint például a globális problémák kezeléséhez való pozitív viszonyulásunk, a természeti katasztrófákkal kapcsolatos mentési munkálatokban való rendszeres részvételünk, vagy például a kulturális kapcsolatok erősítésére való törekvésünk.

A konferenciáról további részleteket a Bonum Publicum decemberi számában olvashatnak.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes