Közszolgálati Kiválóság Központ fejlesztése

„Az embereket puszta eszközöknek soha ne tekintsd, bármilyen alant álljanak is. Tiszteld mindenkiben az emberi méltóságot.”

(Deák Ferenc)

Cél, hogy a közszolgálati képzések – és továbbképzések, valamint a közszolgálati tudásmenedzsment központi intézményében (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) a szolgáltatások minősége és a működés hatékonysága rendszinten és fenntartható módon javuljon. Ennek eredményeként olyan szervezet-hatékonysági modell jön létre, amely a közigazgatás által is követendő „jó működési gyakorlatokkal” fejt ki fejlesztő hatást a közszolgáltatást nyújtó intézmények működésére, ezáltal fejleszti a közszolgáltatások minőségét a lakosság és az üzleti szféra jobb kiszolgálása érdekében. A közszolgálati képzések – és továbbképzések, a közszolgálati tudásmenedzsment központi intézményében a szolgáltatások minőségét és a működés hatékonyságát erősítő kapacitásépítés területei:

· Az intézményi emberi erőforrás kompetencia-fejlesztése;

· Az intézményi működés teljes körű minőségbiztosítása és teljesítményértékelése;

· Egyetemi integrált információs rendszer fejlesztése;

· Kiválósági Központ létrehozása az Egyetemen belül.

A projekt keretében végrehajtott intézményi emberi erőforrás kompetencia-fejlesztés, az intézményi működés teljes körű minőségbiztosítása és teljesítményértékelése, valamint az egyetemi integrált információs rendszer fejlesztése az Egyetemen belül a projekt céljai mentén kialakítandó Kiválósági Központ (szervezeti modell) szervezésében valósul meg.

Az Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapításától fogva speciális jogszabályok által meghatározott vezetési és szervezési feltételrendszerben működik. A Fenntartói Testület hatásköre, az állami finanszírozás rendszere, az egyetemi vezetés jogszabályi szerkezete eltér más állami egyetemektől. Az Egyetem sajátos irányítási-működési modell, amelyet az államháztartás rendszerében a hatékonyság modelljévé kell fejleszteni: átláthatónak, tervezettnek, hatékonynak, gazdaságosnak, szabályosnak, etikusnak, elszámoltathatónak kell lennie. Ez az egyetemi „jó kormányzás” követelménye. 

Az Egyetem legfőbb erőforrása a közös célok iránt elkötelezett, környezetét és önmagát fejleszteni akaró, motivált dolgozó, oktató, kutató. A személyzeti politikának a teljesítmény elvére kell épülnie. Érvényesítése döntően nem normatív előírások függvénye, hanem komoly és következetes vezetői döntések kérdése.  A vezetőknek példát kell mutatniuk kitartásban, szorgalomban, etikus és szakszerű munkavégzésben. Az Egyetemnek „tanuló szervezetként”, nyitottan és önkritikusan kell működnie, amely az ezt hitelesítő és támogató vezetői filozófia mellett működőképes. A vezetőknek maguknak is tanulniuk kell (vezetőképzés), vezetői ismereteiket tudatosan kell használniuk. Motiváló és jó teljesítményre ösztönző környezetet kell teremteni. A munkatársaknak meg kell adni a közösségi élmény lehetőségeit. Az egyéni fejlesztési igényeket rendszeres egyéni teljesítményértékelésre kell építeni. Működtetni kell a szervezeti teljesítmény értékelő-rendszerét is. Ki kell dolgozni a dolgozói elégedettség és igények mérésének, értékelésének rendszerét. Nyitott és kétirányú kommunikációt kell működtetni a vezetők és a beosztottak között. A vezetésnek a dolgozók lelki és fizikai egészségének ellenőrzéséhez lehetőséget nyújtó szolgáltatást kell kínálnia, a kölcsönös figyelem és gondoskodás kultúráját kell fenntartani. A KÖFOP programok megvalósítása jelentős szervezetfejlesztést és az ÁROP programokban kialakult adminisztratív képesség továbbfejlesztését igényli. A működésfejlesztés középpontjában a jelentős volumenű fejlesztések rendkívüli kihívásaira is felkészült vezetői, személyi és szervezeti képességnek kell állnia.

A minőségnek és a kiválóságra törekvésnek a szervezeti kultúrában, a vezetői filozófiában és az egyéni habitusban folyamatosan jelen kell lennie. Ennek szükséges, de nem elégséges feltétele az ügyviteli folyamatok és eljárások minőségbiztosítása és kontrollja. A minőségi kultúra kettős kihívása: a felsőoktatás (tudomány) és a közszolgálat, hazai és nemzetközi minőségügyi kritériumainak egyszerre kell megfelelni.

A felsőoktatási minőség alapja a megfelelő intézményi önértékelés és önkorrekció rendszere és kultúrája. Az európai és a nemzetközi felsőoktatási szervezetek minőségügyi folyamataiban is jelen kell lenni (European University Association, International Association of Universities, European Association for Quality Assurance in Higher Education, ENQA) és aktívnak kell lenni az európai felsőoktatási szervezetek minőségügyi diskurzusában (European Quality Forum).

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a minőségügyi szabályozók komplex és koherens rendszerének kell működnie. A minőségbiztosítási rendszer alapdokumentuma a minőségfejlesztési program tartalmazza a működés hosszútávra szóló minőségközpontú elveit (minőségpolitika) és az azok elérésére vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. Az Egyetemen három alrendszerből – oktatás/nevelés; kutatás/fejlesztés; működtetés – álló minőségirányítási rendszernek kell működnie.

A gazdálkodásban egyszerre kell a feladatfinanszírozási, a pénzügyi egyensúlyra törekvő és a fejlesztés-orientált szemléletnek jelen lennie. Maximalizálni kell az Egyetem működésében a fejlesztési források működési célú hasznosulását. A fejlesztési forrásokra is vonatkoztatni kell az állami támogatás felhasználására vonatkozó gazdálkodási szigort. Eszerint az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás vagy ráfordítás az elérhető legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott vagy általánosan elvárható minőség mellett. A nyújtott szolgáltatások, az előállított termékek, az ellátott feladat más eredményének értéke, vagy az azokból származó bevétel a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrásokhoz kapcsolódó kiadásokat vagy ráfordításokat. A gazdálkodás irányítása és működtetése tekintetében valamennyi adat, adatszolgáltatás, elemzés, dokumentum hozzáférhető (átlátható) legyen.

Az Egyetemnek egyszerre kell bizonyítania a magyar és az európai akkreditációs rendszerben. A magyar közintézmények számára is jó példát mutatva, mintaszerűen kell művelnie a minőség és kiválóság kultúráját. A működés hatékonyságát olyan belső mutatórendszerrel kell követni, amely méri az adminisztratív kapacitásra mért oktatók, hallgatók és közszolgálati továbbképzésben résztvevők számarányát, az egyéni és szervezeti teljesítményértékelés eredményeit, az egyetemi polgárok és a közszolgálatban dolgozók elégedettségét az egyetemi szolgáltatásokkal