A jó kormányzást célzó tény-alapú közszolgálat-fejlesztés hatásvizsgálati és kutatási megalapozása

„Merjünk nagyok lenni, s valóban nem olyan nehéz, de legyünk egyszersmind bölcsek is!”

(Széchenyi István)

Fejlesztési cél

Cél egy olyan szellemi tudásközpont kifejlesztése, amely a koordinált intézményi közszolgálati tudáskoncentráció elve mentén tudományos alap és alkalmazott kutatásokat végez, ezáltal hozzájárul a jó kormányzás hatékonyságának és a minőségi állami működés, az államreform tudományos alapokon nyugvó támogatásához; és képes olyan komplex hatásvizsgálatra, amely az állam teljesítményéről és a kormányzás minőségéről empirikus kutatási eredményeken nyugvó, a fejlesztések szempontjából kiemelten hasznosítható értékelést ad.

A 1602/2014. (XI.4.) sz. Kormányhatározat szerint az állami humántőke reformjának részeként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi felsőoktatási intézménnyé alakul át, így az egyetem fő célkitűzése a jó kormányzást célzó tény-alapú közszolgálat-fejlesztés fenntartható hatásvizsgálati és kutatási megalapozása, mely lehetővé teszi a Kormány döntéseinek minőségi végrehajtását. A fejlesztés eredményeként fejlődik és mérhetővé válik a tudományos életre jellemző spontán és autonóm együttműködés, melynek sebessége és produktivitása jelenleg nehezen becsülhető. Ezzel szemben a fejlesztés eredményeként kialakított szervezett, célra rendelt, koordinált tudáshálózat és együttműködés vezérelhető és ellenőrizhető tudásgyarapításhoz vezet, amely következtében a társadalmi és gazdasági hatások vizsgálatának eredményei, az alkalmazott és gyakorlati kutatásokon alapuló megállapítások következményeképpen az állam rugalmasan és gyorsabban reagálhat a felmerülő gazdasági, társadalmi igényekre a közszolgálaton keresztül.

A jó kormányzás fogalma keretet ad azoknak a kormányzási és közigazgatási elveknek, értékeknek és módszereknek, amelyek hatékonyabbá és versenyképesebbé teszik a közszolgáltatások szervezését. Az EU 2020 stratégiája a kormányzás és a közigazgatás minőségét a stratégiai prioritások elérésének egyik feltételeként határozza meg. A magyar közigazgatásban megkezdett adminisztratív tehercsökkentés, az egyszerűbb, az elektronikus megoldásokat preferáló és szolgáltató szemléletű ügyintézés együttesen a gazdasági növekedés és az üzleti versenyképesség erősítésének kritikus feltételei.

A jó kormányzás, a jó állam egy „stratégia megközelítést” is jelentenek, amely a magyar állam működésében és a közigazgatás fejlesztésében 2010 óta érvényesül, azonban számos elemében fejlesztendő. Az OECD „Hungary: Towards a Strategic State Approach” (2015) című jelentésében értékelte a 2010-ben megkezdett magyar közigazgatási (közszektor) reformokat. A jelentés rávilágított arra, hogy a magyar közszolgálat hatékonyabb, egyszerűbb szervezetének és működésének koherens stratégiai kereteit az Államreform Operatív Program (Jó Állam program) megteremtette, azonban az OECD a kormányzás még létező kritikus elemeit is feltárta. Ezek a magyar közszféra és a közkiadások aránytalan költségvetési mérete, de különösen a kormányzás és a közigazgatás-fejlesztés tervezési, értékelési és hatáselemzési hiányosságait. Az OECD Jelentés is felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar kormányzati munkának az állam működésének minden szintjén, de kiemelten a közigazgatásban mérési, elemzési alapokkal, hatásvizsgálati és kutatási támogatással kell rendelkeznie, mert ezek nagy mértékben hiányoznak. A közigazgatás-fejlesztés eredményeinek és hatásainak kutatásokkal és mérésekkel megalapozott értékelési keretrendszerben kell megjelennie (OECD jelentés).

A 1602/2014. (XI.4.) sz. Kormányhatározat szerint az állami humántőke reformjának részeként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi felsőoktatási intézménnyé alakul át, így az egyetem fő célkitűzése a jó kormányzást célzó tény-alapú közszolgálat-fejlesztés fenntartható hatásvizsgálati és kutatási megalapozása.

A Nemzeti Közszolgálat Egyetem  a kutatási keretek kialakításában a hazai és nemzetközi tudományos intézményekkel közösen törekszik megfogalmazni az állam – és kormányzás kutatások (államtudomány) helyét a társadalomtudományok rendszerében. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kimunkált definíció szerint az államtudomány olyan társadalomtudomány, amely az állam létének, működésének és kormányzásának azon tárgyköreit kutatja, amelyek kizárólag a különböző társadalomtudományok állammal kapcsolatos kutatásainak együttes alkalmazásával vizsgálhatóak. Kutatási tárgyát, módszerét és kutatási eredményeit a társadalomtudományi komplexitás és transzdiszciplinaritás jellemzi, ezáltal az államtudomány az államkutatások önálló és sajátlagos keretét jelenti más társadalomtudományokhoz viszonyítva. A társadalomtudományok gyors átalakulást és interdiszciplináris fejlődést (regionális tanulmányok, vezetéstudomány stb.) mutattak az elmúlt évtizedekben. A közigazgatás és a közszolgáltatások fejlesztésének szakmai megalapozását és támogatását ún. kutatási témakeretekbe illesztett kutatási programok szolgálják.