„Szükséges, hogy segítsük az önkormányzatokat, hogy mérni tudják magukat a kiválóság mércéjével”- fogalmazott Gáspár Mátyás, a Jó helyi önkormányzás kutatóműhely kutatási koordinátora. A jó önkormányzás mérése és értékelése című műhely- és vitakonferencián a kutatók kutatási területenként beszámoltak a főbb eredményeikről, megállapításaikról, valamint vitakérdések megválaszolására is sort kerítettek.
„Az általunk végzett önkormányzati kutatás az NKE-n eddig is kialakult Jó Állam indikátoraira asszociált”- mondta Tózsa István. A kutatóműhely vezetője felsorolta, hogy a Jó Állam Jelentés nyolc indikátora a biztonság, a bizalom, a közösségi jólét, a pénzügyi stabilitás, a versenyképesség, a fenntarthatóság, a demokrácia és a hatékonyság. „A kutatást évekkel előre nem lehet megtervezni”- vélekedett a professzor. Hozzátette, a társadalom elvárásokat támaszt az önkormányzatok felé, ami folyamatosan változik. Kiemelte, hogy a jó önkormányzás meghatározása és mérése érdekében kutatásuk egy tudománypolitika megalapozásnak tekinthető. „Felmértük a terepet és a lehetőségeket”- hangsúlyozta. Hozzátette, elkezdtek egy folyamatot, mely folytatására reméli, lesz még alkalmuk.
Gáspár Mátyás előadásában ismertette a jó önkormányzás mérésének és értékelésének legfontosabb részleteit, elvi módszertani alapjait. „Valamiben minden település kiváló akar lenni”- fogalmazott a kutatás irányítója. Véleménye szerint, ha egy önkormányzat akar jó lenni, elképzelhető, hogy mindenben jó akar lenni. „A kutatás ennek járt utána”- hívta fel rá a figyelmet. A kutatásban három pillért határoztak meg: a teljesítménypillér az önkormányzatok felé támasztott elvárásokról szól. A menedzsment pillér azokat a módszertani elemeket tartalmazza, amelyekkel az elvárt teljesítmény elérhető. A technológiai pillér lényege pedig, hogy a technológia alapvetően beleszól a menedzsment működésébe. „A mérőrendszer alapja a társadalmi jólét”- hangsúlyozta. Mint mondta, ez akkor lehetséges, ha a gazdasági, a társadalmi és a környezeti feltételek jól működnek együtt. Az előadó hozzátette, hogy a kormányzás is egy önálló tényező lehet. „Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, jó kormányzásra van szükség”- magyarázta. Gáspár Mátyás kiemelte, hogy a jó államnak az önkormányzatok is szerves részét képezik. Azt, hogy a Jó Állam Jelentésben mégsem szerepelnek, azzal magyarázta, hogy a közigazgatás egységes rendszerén belül egészen eltérő természetű dolgokról beszélünk. „Ennek mérésére külön értékelési rendszerre van szükség”- fejtette ki.
„A jó önkormányzás fogalmától elválaszthatatlan a jó településfejlesztés”- hangsúlyozta Bajnai László. Az NKE tudományos főmunkatársa értelmezésében a jó településfejlesztés lényege, hogy megfelel a céljának. „A tervszerű településfejlesztés nem csak szükséges, hanem lehetséges is”- vélekedett a településfejlesztésről szóló összegzésében.
Tózsa István elmondta, hogy az önkormányzatokkal kapcsolatos képzések kutatását vállalta. „A rendszerváltásig visszamenőleg áttekintettem a menedzsment részét, hogy hogyan lehetne ezeket értékelni”- mondta. Kiemelte, hogy az utolsó három nagyszabású képzés a Polgármesteri Akadémia, az Államreform Operatív Program (ÁROP), valamint a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) volt. Felvetette, milyen módon lehetne bekapcsolni a virtuális valóságot az önkormányzati továbbképzések rendszerébe.
A technológiáért Kovács Róbert volt a felelős. Főbb megállapításai közé tartozik, hogy az innováció terjedésének vannak törvényszerűségei. „A technológiát nem lehet önmagában értékelni”- fejtette ki. Hozzátette, ez egy része a társadalomnak és a technológia újraértelmezi a helyi közfeladatokat és a hozzáférést.
Zsolt Péter azt vizsgálta, hogyan lehet elérni, hogy az önkormányzatokban ne kooptált civilek tevékenykedjenek. „A cél, hogy ne olyan személyek szerepeljenek, akik eleve valamilyen érdekszövetségben vannak a helyi vezetőkkel, hanem valódi érdekeket képviselnek”- magyarázta.
Koronváry Péter a nemzetközi anyagokat tekintette át a jó önkormányzati menedzsmenttel kapcsolatban. Azt állapította meg, hogy a centrum és periféria működése a vezetéstudományban nemzetközi és hazai szinten egyaránt eltérő. Kifejtette, hogy az önkormányzatiság lemaradt a második világháború után egyre növekvő üzleti vezetés ötleteivel szemben. „A tömeg és a gyakorlat sem képes követni ezt a gyors változást”- jelentette ki.
„A közszolgáltatások jóságának értékelését kaptam feladatul”- fogalmazott Buskó Tibor. A kutató közös keretet fogalmazott meg. „A helyi közszolgáltatásokat megfelelő színvonalon, a fogyasztók elvárásának megfelelően kell véghezvinni”- hangsúlyozta. Kérdésként vetette fel, hogy a közszolgáltatások hogyan tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
Csuth Sándor a méréshez kapcsolódó módszertanokat gyűjtötte össze. Azt javasolta, hogy az önkormányzat szervezetfejlesztésre vonatkozó módszertani gyűjteményét intézményesítsék. „A módszertani gyűjtemény folyamatos karbantartásának, bővítésének és fejlesztésének megszervezése szükséges”- jegyezte meg.
A konferencia a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből valósult meg.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes