A migráció mindig kockázati tényező, biztonsági, valamint társadalmi kihívás, és a nemzetközi kapcsolatokban megkerülhetetlen kulcskérdés volt - hangzott el a Hatékony migrációs politika című szakmai workshopon. Az esemény előadásai során szó esett a biztonsági aspektusokról; a nemzetközi fejlesztés és segélyezés gyakorlatáról; a magyar diplomácia szerepéről, az érdekérvényesítési lehetőségekről, valamint a Közös Menekültügyi Rendszer reformjának kérdéséről.
„Európa egyik legnagyobb kihívását éli jelenleg a migrációs válság képében”- jelentette ki Janik Szabolcs köszöntő beszédében. A Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese szerint ez látványosan 2015-ben indult el, azóta pedig változó intenzitással van jelen. Mint mondta, a mérvadó elemek és az előrejelzések alapján ez a típusú migráció hosszú távon Európában fog maradni „Egész egyszerűen arról van szó, hogy az Európai Unió és a tagállamok vonzó célpontot jelentenek a kevésbé szerencséseknek”- emelte ki. Hangsúlyozta, erre fel kell készülni. „A tagállamok továbbra is eltérő módon ítélik meg a migráció hasznosságát és azt, hogyan kell ezt kezelni, illetve milyen problémákat okoz”- fejtette ki. Véleménye szerint e témának nagyon komoly politikai és szakpolitikai vetülete is van. „Rendezvényünk A hatékony migrációs politika nevet viseli, így érdemes feltenni a kérdést, mi számít hatékonynak?”- vetette fel. Meglátása szerint a kérdésre akkor kapunk választ, ha stratégiai célkitűzést teszünk mögé. „Így értékelni tudjuk, hogy az, amit szeretnénk elérni, az hatékony-e azzal a szakpolitikai eszközzel, amit mögé raktunk”- magyarázta. Úgy látja, sokféle álláspont létezik. „Különböző érdekeket képviselnek a tagállamok, és akkor a brüsszeli szintről még nem is beszéltünk”- mondta. A témát érdemesnek találja arra, hogy beszéd tárgya legyen, hiszen már több mint három éves tapasztalat van mögöttük uniós és tagállami szintű válságkezelést illetően. „A mai esemény célja, hogy a jelen lévő szakemberekkel különböző aspektusokból vizsgáljuk, hogy milyen utat járt be az Európai Unió és milyen szakpolitikát tudtak végrehajtani a tagállamok”- jegyezte meg.
Dr. Tálas Péter meglátása szerint sok tanulsággal gazdagodott, aki részt vett az előadássorozatukon. „A sorozat szervezésénél az volt az egyik fő célunk, hogy a migráció különböző aspektusait vizsgáljuk”- mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója. Bevezetőjében kitért arra, hogy a politikai közbeszédnek a migrációról való vélekedése szerint Magyarországon a migráció mindig csak bevándorlást jelent. Hozzátette, a horvát és román szerzők inkább a kivándorlással foglalkoznak. „A migráció oda-vissza folyamat”- hangsúlyozta az előadó. A demográfiát és a migrációt izgalmas kérdésnek tartja, mert a népesedéspolitikának a migráció alapvető eleme. Kiemelte az európai országok sorából Ausztriát és Csehországot, melyek kizárólag a migráció okán növekedtek. „Tény, hogy nagyon sok biztonsági kérdést vet fel”- tette hozzá, majd így folytatta: „Ez a mi biztonságunkra nézve döntő kérdés”. Példaként sorolta fel a határvédelmet, az integrációs problémákat, a vallási különbségeket és a gazdasági következményt. „Ez a téma erősen a politikai kommunikáció szintjére emelkedett”- jegyezte meg. Hozzátette, ezt nagyon rossznak találja.
„A migrációs szabályozásánál két fő irányt különböztethetünk meg: a reaktív és a proaktív szabályozót”- mondta Vajkai Edina A migrációs lehetőségek és kihívások - azokra adható biztonságpolitikai válaszok című előadásában. Az NKE Rendészettudományi Kar tanársegédje kifejtette, hogy a reaktív szabályozási megközelítés a helyi közösségre fókuszál és a migrációt jogi, valamint politikai eszközökkel megoldandó problémaként kezeli. „Az irányzat képviselői szerint adott országnak nem kötelessége befogadni a menekülteket, mert a biztonsági kérdés az elsődleges”- emelte ki. Ezzel szemben a proaktív szabályozónál a globális közösség van a középpontban. „A migrációra kihívásként tekint, amit új és innovatív módszerekkel lehet és kell is megoldani”- hangsúlyozta. Hozzátette, ez esetben a befogadó országnak morális kötelessége segíteni az odaérkezőket. Mint mondta, a proaktívak szerint a migrációs szabályozás célja a kiváltó ok mérséklése vagy megszüntetése. Előadásában kitért továbbá a PSOS által készített migrációs felmérések elemzésére is, külön kiemelve Magyarország és Franciaország helyzetét.
„A nemzetközi fejlesztéspolitika a migrációnak olyan lábát képviseli, amely célkitűzése leginkább egyetértésre talált”- emelte ki Kurucz Orsolya előadásában. A Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési Főosztályának vezetője kifejtette, a 2015-ös válság óta megváltozott mindennek a szerepe. Hozzátette, a nemzetközi fejlesztéspolitika korábban háttérbe szorult kiegészítő funkciót töltött be. Elhangzott, hogy alapvető célkitűzés a szegénység és globális egyenlőtlenségek csökkentése, a nemzetközi biztonság, stabilitás, béke és fenntartható fejlődés megteremtése. „A migráció kiváltó okaira hatékony hosszú távú és fenntartható választ csak a nemzetközi fejlesztéspolitika adhat” - hangsúlyozta. A migráció gyökerének a lakhelyelhagyást generáló eseményeket és életkörülményeket jelölte meg. „Alapvető fejlesztésekre van szükség”- mondta. Véleménye szerint ezek azért kellenek, hogy kiszámíthatóbb életkörülményeket és hosszú távú foglalkoztatást teremtsenek, valamint helyi jövőképet adjanak az útnak indulni akarók számára. „Vagyis a cél az önfenntartó folyamat kialakítása”- hívta fel rá a figyelmet.
„A migráció mindig kockázati tényező, biztonsági, valamint társadalmi kihívás, és a nemzetközi kapcsolatokban megkerülhetetlen kulcskérdés volt” - mondta Dr. Dancs Ferenc A magyar migrációs politika képviselete a multimédiás diplomáciában címmel tartott előadásában. A Külgazdasági és Külügyminisztérium migrációs kezelésért felelős helyettes államtitkára a magyar migrációs álláspont főbb elemei közé a menekültek és a gazdasági migránsok megkülönböztetését; a határvédelmet; az illegális migránsok visszaküldésének elősegítését, az embercsempészet elleni küzdelmet, valamint a helyben segítés elvét sorolta. „A migráció kiemelt kérdés minden nemzetközi platformon és szervezetben”- jelentette ki. Hozzátette, egyben megkerülhetetlen, globális jelenség.
„A Közös Európai Menekültügyi rendszerben közös minimum szabályok megállapítását, közös menekültügyi eljárás és egységes jogállás kialakítását és a tagállamok közti együttműködést irányoztak elő” - mondta Dr. Molnár Balázs Péter. A Miniszterelnökség Európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára véleménye szerint a migrációs válság rámutatott a rendszer konstrukciós hibáira. „Az egyik ilyen hiba, hogy a tagállamok közötti szuverenitás és együttműködés nagymértékben megoldatlan”- fejtette ki. Mint mondta, az Európai Unió nem tudott hatékony választ adni a migrációs válság kapcsán felvetődött kérdésekre. Úgy vélte, a megoldáshoz vezető utat a közös uniós fellépés hiányában számos tagállami megoldás jelenthetne. „Magyarország megerősítette az ország déli schengeni határainak védelmét”- hangsúlyozta. Hozzátette, ezzel bebizonyította, hogy a külső határok védhetők, az illegális migráció pedig megállítható.
E témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi lap októberi számában olvashatnak.
A workshop a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből valósult meg.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes