Kínai lehetőségek és kihívások

„Vágtató ló hátán ülve gyönyörködünk az út mellett pompázó virágokban” – vezette fel egy ősi kínai közmondással Dr. P. Szabó Sándor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a magyar-kínai politikai és gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó négynapos konferenciát. Az esemény nyitónapján tartott kerekasztal-beszélgetésen elismert hazai és kínai szakemberek vettek részt.

„2016-ban határoztunk úgy, hogy az NKE Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központjában létrehozzuk a Ludovika Kutatócsoportot” – ismertette P. Szabó Sándor, a pódiumbeszélgetés levezető elnöke. A kutatócsoport vezetője kifejtette, hogy küldetésük egy összetett, mélyreható és multidiszciplináris tudományos munka folytatása a magyar-kínai politikai és gazdasági kapcsolatok területén, a témakörben rejlő lehetőségekre és kihívásokra fókuszálva. Céljuk, hogy Kínával kapcsolatban pontos, naprakész és a gyakorlatban felhasználható ismeretekhez jussanak a hazai közszolgálat, továbbá a magyar társadalom azon tagjai, akik érdekeltek a kínai együttműködésben, kiemelten a kkv szektorban. „Kína számos fontos feladatot ad a magyar közszolgálatban dolgozó szakemberek számára, legyen szó akár a diplomáciáról, adóigazgatásról, vámigazgatásról, gazdaságirányításról, rendészeti igazgatásról, migrációs igazgatásról, vagy a közszolgálat más területeiről.” Emellett az NKE oktatója felhívta a figyelmet, hogy Kína gazdasági tevékenysége komoly lehetőségek és kihívások elé állítja a magyar társadalmat. Kiemelte, hogy a kutatócsoportban a magyar érdekekre fókuszálnak, hazai nézőpontból vizsgálják a széleskörű kérdéskört. „A Ludovika Kutatócsoportban rendkívül felkészült, nagy tapasztalattal és komoly szakmai múlttal rendelkező kollégák vesznek részt. Igyekeztünk úgy összeállítani a kutatócsoportot, hogy egyszerre reprezentáljon komoly elméleti és gyakorlati tudást” – mondta a kutatásvezető.

A kerekasztal beszélgetés során neves kínai szakemberek, valamint a „Lehetőségek és kihívások a magyar-kínai politikai és gazdasági kapcsolatok területén” Ludovika Kutatócsoport tagjai szólaltak fel.

Horváthné Varga Polyák Csilla, az NKE kutatója felszólalásában a kutatócsoport munkásságát mutatta be. Kiemelte, hogy a közszolgálat különböző szükségleteit kívánják kielégíteni, mint pl. interkulturális kompetencia- és nyelvfejlesztés, valamint kínai stratégiaalkotás. Juhász Ottó volt pekingi magyar nagykövet a kínai-magyar kapcsolatok kulturális gyökerét ismertette. Rávilágított, hogy az ázsiai országban gyakran a hunokkal kötik össze hazánkat. Azonban a „hun ősökön” túl is található magyar vonatkozás a kínai történelemben. Az első feljegyzések az 1900-as évek elejéről származnak, amelyek Kossuth Lajost és az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot mutatják be a kínai népnek. „Komoly dicséretben részesítették a mi hazafiainkat és hőseinket.” Kusai Sándor, aki szintén volt pekingi magyar nagykövet, a kínai belpolitikára fókuszált. Kifejtette, hogy Kína számos változáson ment keresztül az elmúlt években: a társadalom differenciálódott, új érdekek jelentek meg, továbbá a kínai kommunista párt már a nemzeti tőkét is képviselni akarja, emellett az igazgatásban felértékelődött a szakpolitikák szerepe, kiemelten a digitalizáció területén. Véleménye szerint nem szabad Kínát a saját, nyugati értékrendszerünk alapján megítélni, mivel sajátosan is, de az ország rohamosan fejlődik.

Prof. Dr. Li Junqing a kínai önkormányzati rendszert mutatta be, amely a kormányzat meghosszabbított kezeként értelmezhető. Ez a rendszer piramisként képzelhető el leginkább. A Minzu University of China dékánja kifejtette, hogy az egyes kormányzati szakigazgatási szervek megtalálhatóak az alsóbb szinteken is. „Ezek a partnerhivatalok kapcsolódnak egymással.” Kutatásaikban jelenleg arra fókuszálnak, hogy a legfelsőbb szint milyen jogokat és kötelességeket társít magának. Prof. Dr. Yang Hongshan a kínai közbeszerzések folyamatát ismertette, amelyekre jelenleg kettős törvénykezés vonatkozik. A professzor kifejtette, hogy az egységes közbeszerzési törvény jelenleg kialakítás alatt ál. Beszédében rávilágított, hogy a kormányzati kiadások 13,1%-át közbeszerzések teszik ki, amelyekre csak akkor pályázhatnak külföldi szereplők, ha a kínai gazdaság azt nem tudja előállítani.  Prof. Dr. Yang Lifan a digitális fejlesztésekre tért ki előadásában, amelyből kiderült, hogy már minden második kínai internetet használ. Céljuk egy erős és biztonságos hálózati rendszer kiépítése. Hozzátette, hogy a kibertér meghatározza a kínai gazdaságot is, a szektor a GDP közel 27%-át teszi ki.

Bánhidi Ferenc Kína szakértő az ázsiai ország gazdasági menetelését emelte ki. Rávilágított, hogy Kína kiskereskedelmét közel 20%-ban már online viszi végbe, ez hazánkban csak 10% körül van. Fel kell tenni a kérdést, hogy a hazai kkv-k hogyan tudnának megjelenni a kínai piacon. Véleménye szerint ennek az egyik útja a 16+1 együttműködés lehet. Krajczár Gyula külpolitikai elemző Kína nemzetközi szerepvállalását mutatta be a hallgatóságnak. Elmondta, hogy Kína napjainkban egyre nagyobb vezető szerepet és nemzetközi felelősséget vállal. Azonban az ország globális stratégiája nehezen írható le, hiszen Kína még mindig a belső viszonyokra reagál: a jóléti társadalom érdekében akar létrehozni egy erős gazdaságot. Prof. Dr. Zhang Qingmin az orosz, az amerikai és az EU-s kapcsolatokat ismertette. Szerinte az amerikai kapcsolatoknál a kormányzati viszonyok megromlottak az elmúlt években, míg a gazdaság erősödött, az orosz viszonylatra ennek az ellentéte jellemző. Az unióval kapcsolatban szintén az erős gazdasági szövetséget emelte ki. A pekingi egyetem professzora hangsúlyozta, hogy hazájának nincs ellenségképe, Kína mindenkivel baráti viszonyt szeretne kiépíteni.

Gerald Z. Lan az „Egy Övezet, Egy Út” politikáját vette górcső alá, amely egy 21. századi selyemútnak tekinthető. Véleménye szerint az új kínai geopolitikát nyitottság és tolerancia jellemzi. A hazánkkal folytatott gazdasági viszonyt pozitívan értékelte a Tsinghua University professzora, mivel Magyarország az elmúlt években rendkívül aktív a kapcsolatépítésben. Chen Feng a Közép-Kelet-európai gazdasági kapcsolatokat mutatta be. Ezek egyaránt rendelkeznek gazdasági és politikai vetülettel. Kína 16+1 politikájában igyekszik regionális szinten is szerepet vállalni. Ennek egyik állomása volt 2017-ben Budapest, amikor a kínai miniszterelnök és a térség vezetői hazánkba látogattak. Bartók András, az NKE tanársegédje a kínai haderőfejlesztésre fókuszált. Ismertette, hogy a folyamatok már a 90-es években megkezdődtek, mára az ázsiai ország olyan hadsereggel rendelkezik, amely képes a globális térben is szerepet vállalni. Így Kínának egyre nagyobb potenciálja lesz a nemzetközi stratégiai játszmákban.

 

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes