Nemzeti Áldozatazonosítási Szolgálatot hoznának létre

Egy hazai áldozatazonosítási szolgálat felállításának elméleti megalapozása az egyik célja a „Kriminalisztika fejlesztési irányai” című Kiemelt Ludovika Kutatóműhelynek, amely a napokban szervezett a témában nemzetközi workshopot. Az eseményen a katasztrófák áldozatainak azonosítását végző egységek (DVI) nemzetközi tapasztalatairól is hallgathattak meg előadásokat.

A rendezvényt Bezsenyi Mihály rendőr dandártábornok, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője, Dr. Kuczik János rendőr dandártábornok, a Készenléti Rendőrség parancsnoka, műveleti országos rendőr-főkapitány helyettes, valamint Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, az NKE RTK dékánja nyitotta meg. A workshopra a területi rendőri szervektől érkeztek nyomozó és bűnügyi technikus szakemberek, akiket nemrégiben választottak ki egy speciális tréningen. Emellett az orvosi egyetemek és a Nemzeti Szakértő és Kutató Központ orvosszakértői és fogorvosszakértői is részt az eseményen.

A cseh DVI felállításának nehézségeiről és sikereiről beszélt előadásában Petr Bendl. A Cseh Köztársaság DVI egységének vezetője, a cseh rendőrség ezredese rámutatott, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet miatt szükség van a Közép-Kelet európai régióban is ilyen egységek alkalmazására. Farid Ajang, a Semmelweis Egyetem fogorvosszakértője az áldozatazonosításban szükséges fogorvosi feladatokról tartott prezentációt. Bozó Csaba igazságügyi szakértő, biológus a 2011-es, egyiptomi buszbaleset magyar áldozatainak azonosításáról szóló esettanulmányát mutatta be. Előadásában kiemelte, hogy abban az időben hazánk még nem rendelkezett DVI egységgel, így bár a 11 halálos áldozat azonosítása sikeresen megtörtént és az áldozatokat rövid időn belül haza lehetett szállítani, a két fős szakértői csapat által végzett azonosítási módszertan nem felelt volna meg az Interpol DVI protokolljában előírtaknak.

Dr. Jackovics Péter tü. ezredes, a BM OKF főosztályvezetője, a HUNOR mentőszervezet létrehozásáról mondta el tapasztalatait. A katasztrófavédelmi szakember üdvözölte a rendőrség áldozatazonosítási törekvéseit, és részletesen elemezte a két szervezet tevékenységében rejlő hasonlóságokat is. Jackovics Péter reméli, hogy lesz lehetősége a két szervezetnek közös gyakorlatokon is bizonyítania hazánk iránti elkötelezettségét.

A délutáni szekcióüléseken a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) szakértői tartottak előadásokat. Nagyné Bánovics Szilvia az áldozatazonosításhoz szükséges ujjnyomszakértői feladatokat, Woller János a genetikai (DNS) szakértői feladatokat ismertette. Mindketten kitértek arra, hogy bár az áldozatazonosítás ilyen esetekben már a helyszíni tevékenység során megkezdődik, a szóba jöhető áldozatok élőben keletkezett és a holttestekről származó halál utáni adatainak összehasonlításához komoly szakértői háttér, validált intézményrendszer és módszertan szükséges. Dr. Kricskovics Antal az NSZKK orvosszakértője beszélt a halottak vizsgálata során szóba jöhető képalkotó eljárásokról és azok áldozatazonosításban betöltött szerepéről.

A workshop végén Dr. Keller Éva, a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás Orvostani Intézet professzora, Dr. Petrétei Dávid (KR NNI), Kreitz Zsuzsanna (KR NNI) és Dr. Angyal Miklós (NKE RTK) válaszolt a hallgatókban felmerült kérdésekre.

 

Szöveg: Angyal Miklós

Fotó: Szilágyi Dénes