A Rendőrtiszti Akadémia 70 évvel ezelőtti megalapítása apropóján a rendészet történetéről szervezett kétnapos konferenciát március 8–9-én a Rendészettudományi Karon működő Karvasy Ágoston Kutatóműhely.
Mint dr. Tarján Gábor, az NKE RTK Rendészetelméleti és -történeti Tanszékének egyetemi docense elmondta, a rendezvény szervezésekor szem előtt tartották azt, hogy ne csak a rendőrségről, hanem más rendvédelmi feladatokat ellátó szervekről is szó essen, illetve azt, hogy az (aktív és nyugállományú) rendészeti szakemberek mellett bölcsészettudományi karok szakértői, továbbá tehetséges hallgatók is teret kapjanak.
A fordulat évéről, 1948-ról adott történeti vázlatot megnyitójában dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Fenntartói Testület Belügyminisztérium által delegált tagja. Felidézte, hogy ekkor - 70 esztendeje - zajlott le az államosítás, megindultak a kitelepítések, a beszolgáltatások, aláírták a magyar-szovjet katonai megállapodást, s mindez három évvel a II. világháború befejezése után, egy szétrombolt országban történt. A kommunista hatalomátvétel elérte a rendőrséget, a titkosszolgálatot és az államvédelmi szervezetrendszert. Novemberben szovjet katonai és rendőrségi vezetőket rendeltek a magyar parancsnokok mellé, másokat pedig a Szovjetunióba küldtek tanulni. Amint Janza Frigyes fogalmazott, jó, színvonalas tudást hoztak magukkal, hiszen már a cári Oroszország titkosszolgálatának képzése is magas szintű volt. Itthon rendelkezésre állt a kész tisztképzési követelményrendszer, nem kellett azt újra kitalálni. Hozzátette: a konferencia alkalmat ad arra, hogy áttekintsük az oktatással kapcsolatos kérdéseket is, amelyek akkoriban jól szabályozottak voltak. Janza Frigyes végül örömmel állapította meg, hogy a rendészettörténet oktatása és kutatása már évek óta önálló tanszék keretein belül történik.
Az ókori Róma rendvédelméről dr. Mohay Gergely, a PPKE Ókortörténeti Tanszékének adjunktusa azt mondta, hogy viszonylag fejletlen volt, különösen annak fényében, hogy milyen magas szinten állt a jog, a közigazgatás és a katonaság. A főként a késő császárkorból származó forrásokból tudhatjuk például, hogy csak a tisztviselőknek voltak rendészeti feladataik, jogosultságaik. A császárkorban a katonák a városban a császár, az államhatalom és a tömegrendezvények biztosítására tartózkodtak csupán, ők voltak a cohortes urbanae, mai kifejezéssel „készenléti rendőrség”. Az ELTE BTK Történeti Intézetének két tudományos segédmunkatársa a középkor rendészetébe engedett bepillantást: a prostitúció középkori szabályozásáról beszélt Tarján Eszter, Kádas István pedig A megyei és a városi rend a középkori Magyarországon címmel tartott előadást. Menekültek és behívottak a Magyar Királyságban az Árpádházi királyoktól a török kiűzéséig című előadásában Jámbor Orsolya Ilona, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságának munkatársa a többi között azt mondta, hogy a 17. század végére nagyrészt kialakult az a nemzetiségi összetétel a Kárpát-medencében, amely a múlt század elejét is jellemezte.
A konferencia ma és pénteken is folytatódik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
Szöveg: Suba László
Fotó: Szilágyi Dénes