"Írország, Magyarország, és az EU jövője" címmel tartott előadást február 28-án Őex. Patrick Thomas Kelly, Írország állandó és meghatalmazott nagykövete Magyarországra, Koszovóba és Montenegróba.
Őex. Patrick Thomas Kelly 2015 óra tölti be tisztségét hazánkban, és képviseli az Ír Köztársaságot a régióban, valamint a Balkán egy részén is. A nagykövet politológiából szerzett diplomát a University College Dublin egyetemen, majd az ír Külügyi és Külgazdasági Minisztériumban dolgozott. Az ír külügy Afrika Igazgatóságának, a későbbiekben pedig a minisztérium közel-keleti és észak-afrikai szervezeti egységének vezetője volt. Igazgatóként hazája Külügyi és Külgazdasági Minisztériumának ENSZ részlegén szerzett tapasztalatokat.
A Nemzetközi Kapcsolatok Iroda által szervezett Ludovika Nagyköveti Fórum eseménysorozat legújabb évadát a teltházas Zrínyi teremben Dr. habil. Nyikos Györgyi nyitotta meg. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi rektorhelyettese köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Ludovika Nagyköveti Fórum egy rendkívül fontos rendezvény az egyetem életében. „Nem csak azért, mert a Fórum, és különösen annak éppen aktuális vendége nagy népszerűségnek örvend a hallgatók körében, hanem azért is, mert ez a rendezvénysorozat közvetlen lehetőséget biztosít az egyetem minden érdeklődő hallgatója számára, hogy betekintést nyerjenek a diplomáciai folyamatok működésébe, valamint első kézből értesüljenek a meghívott országok legfontosabb hazai folyamatairól és nemzetközi kihívásairól” - fejtette ki.
Őex. Patrick Thomas Kelly kifejezte, hogy milyen nagy öröm számára a Ludovika Nagyköveti Fórum keretein belül előadni, és ezzel tovább ápolni a híresen gyümölcsöző ír-magyar kapcsolatokat. Az előadás címének megfelelően a nagykövet a kétoldalú ír-magyar kapcsolatok bemutatása mellett kitért hazája helyzetére az Európai Unióban, és a minden tagállamot érintő kihívásokra is.
A nagykövet ismertette Írország útját és helyzetét a XX. század első felétől 1973-ig, amikor is csatlakoztak az Európai Gazdasági Közösséghez. Bár a második világháborúból szerencsésen kimaradtak, a múlt század ír történelme közel olyan kalandos volt, mint a magyar. A századfordulón még ők is egy szomszédos birodalom szerves részeként éltek, ahogy mi is. Azonban az első világháború változást hozott, és az egyre erősödő függetlenségi törekvések az Ír Köztársaság kikiáltásában és az 1916-os húsvéti felkelésben csúcsosodtak ki. Ezt a felkelést a brit csapatok még vérbe fojtották, de végül az 1919 és 1921 függetlenségi háborúban sikerült végleg elszakadniuk Nagy-Britanniától. Patrick Thomas Kelly kiemelte, hogy már 2016 óta centenáriumi ünnepségek sora zajlik hazájában és az írek lakta részein a világnak, kezdve a megemlékezéssel a húsvéti felkelésről. A legközelebbi ilyen fontos évforduló 2018 decemberében lesz, amikor is a Sinn Féin, az ír köztársasági párt 1918-as fényes választási győzelméről emlékeznek meg.
"Írország számára ugyanolyan fontos dátum az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozás, mint a függetlenségünk kivívása" – fogalmazott. Kiemelte, hogy a múltszázad hetvenes éveinek elején Írország egy szegény, elmaradott és mélyen vallásos ország volt, ahol a katolikus egyháznak még meghatározó szerepe volt a mindennapokban. A közös európai projekthez csatlakozás azonban megnyitotta előttük a fejlődés útját és minden szinten abszolút pozitív változásokat idézett elő. Az ország GDP-je több mint megháromszorozódott 1973 óta, a népesség is növekedett és 3 millióról indulva már közelít az 5 millióhoz. A csatlakozáskor az ír GDP az EEC átlag csupán 64%-át érte el, napjainkban pedig ez a szám már 120%, és ők az Unió egyik legjobban élő állama. A foglalkoztatottság is ugrásszerűen, 70%-al növekedett, amely elsősorban annak tudható be, hogy a korábbi, mélyen vallásos elgondolás szerint a nők a családanya szerepét töltötték be, napjainkban pedig már ők is dolgoznak és építik a karrierjük.
A nagykövet ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a nagyszerű sikerekhez vezető út számukra sem volt nyílegyenes. A csatlakozásuk évében tört ki a jom kippuri háború a Közel-Keleten, amely magával hozta az első nagy olajválságot, és az 1980-as években még 16,4%-os munkanélküliséggel kellett megküzdeniük. Ahogy Magyarországot érzékenyen érintette a 2008-as világgazdasági válság, úgy őket is visszavetette az olajválság, de túl tudtak kerekedni ezen, és az 1990-es években véghez tudták vinni a "kelta csodaként" elhíresült gazdasági fejlődést, amiből a sokak által ismert "kelta tigris" kifejezés is származik.
„Mindez a fejlődés lehetetlen lett volna az Európai Unió támogató közege nélkül”- emelte ki, majd hozzátette, ez nyitotta meg Írország határait, képletesen és ténylegesen is a külföldi befektetők számára. Leszámoltak a gazdaságot korlátozó protekcionista politikával, és éltek a szabad piac adta lehetőségekkel. Sok pénzt öltek a kritikus infrastruktúra és az oktatás fejlesztésébe is.
"A gazdasági okokból történő ki- és bevándorlás sem állt messze az ír szívektől" - fogalmazott Patrick Thomas Kelly. "Korábban is sok ír vándorolt a világ számos részére, akiknek a leszármazottai később nagy sikereket értek el. Gondoljuk csak például a Kennedykre, Ronald Reaganre vagy éppen a korábbi izraeli miniszterelnökre, Chaim Herzogra. A gazdaságra a munkaerő áramlás is pozitívan hatott."
Az ír nagykövet beszédében kitért az Európai Uniót érintő kihívásokra is. A gazdasági kérdések mellett megemlítette a terrorizmust, a tömeges bevándorlást, a kiberbűnözést és természetesen a BREXIT-et mint hazáját érintő nemzetközi kihívást. Az észak-ír helyezett miatt különösen fontos az Ír Köztársaság számára, hogy a BREXIT ne húzzon "kemény határokat" a két terület közé. „A határok visszaállítása a társadalmi szempontok mellett gazdasági okokból is megnehezítené Írország, és az Egyesült Királyság helyzetét is”- mondta. Kiemelte, hogy Nagy-Britannia az írek legfontosabb kereskedelmi partnere, így az ő kiválásuk a közös piacról gazdasági szempontból egyik félnek sem érdeke. Ahogy ez Magyarországnak és a többi európai uniós tagállamnak sem érdeke, hiszen minden államnak szoros kereskedelmi kapcsolatai vannak a britekkel. Patrick Thomas Kelly külön megköszönte Magyarország támogatását, amelyben osztja az ír értékrendet a lehető "legpuhább" BREXIT elérésének érdekében.
Az előadást követően a megszokottaknak megfelelően egy kötetlen szakmai panelbeszélgetésre is sor került. A beszélgetést a rendezvény moderátora, Dr. Rada Péter, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese vezette, a meghívott szakértők pedig Prof. Dr. Magyarics Tamás, az NKE Amerika Tanulmányok Kutató Központ tudományos főmunkatársa és korábbi írországi magyar nagykövet, és Jim Kearney, a UPS vállalat magyarországi igazgatója, valamint az Ír-Magyar Üzleti Kör igazgatóságának tagja voltak. A beszélgetés során szóba kerültek a történelmi és a jelenlegi ír-magyar kapcsolatok, a két ország gazdasági együttműködése, amely igen jelentős, és az Írországban élő magyarok, valamint a hazánkban élő ír közösség helyzete is.
Szöveg: Ondrék József
Fotó: Szilágyi Dénes