A bűnügyi tudományok oktatásáról tanácskoztak

A bűnügyi tudományok oktatásának új irányai a rendészeti felsőoktatásban – ezzel a címmel rendeztek szakmai konferenciát a Rendészettudományi Karon február 28-án.

Megnyitójában a rendezvény levezető elnöke, prof. dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, egyetemi tanár elmondta: a rendezvény célja, hogy a Bűnügyi tudományok kiemelt kutatóműhely elkészült eredménytermékei kapcsán a szakma, a gyakorló szakemberek is véleményt formálhassanak a kriminológia, a büntető anyagi jog és a büntetőeljárás-jog oktatásfejlesztési kérdéseiről.

Prof. dr. Barabás Andrea Tünde intézetvezető a Kriminológiai Tanszék által folytatott, közel 500 fő részvételével zajló kutatásának főbb megállapításait ismertette. A tanszék munkatársai a magasabb beosztásban lévő rendőrtisztek kriminológiai ismeret- és attitűdvizsgálatát tűzték ki célul annak érdekében, hogy annak eredményeit a jelenleg készülő alkalmazott kriminológia tankönyv  kidolgozása során figyelembe vehessék. E könyv célja egy olyan ún. „alkalmazható” kriminológiai tudásanyag átadása, amelyet  az RTK  hallgatói azután a gyakorlatban is jól hasznosíthatnak majd. Így a könyv a legújabb és legfrissebb kutatási eredmények beépítése mellett nagy hangsúlyt fektet a gyakorlati részek kidolgozására, valamint a speciális felhasználói szempontok érvényre juttatására is. 

A Büntetőjogi Tanszék témája A büntető anyagi jogi oktatáshoz kapcsolódó megrendelői igények a rendészeti szférában címet viselte. Prof. dr. Polt Péter tanszékvezető egyetemi tanár a téma megnyitójában kiemelte, hogy a Rendészettudományi Karon valamennyi alap- és mesterképzés során a büntető anyagi jog oktatásában egyszerre kell megfelelni az általános jogi felsőoktatás követelményeinek és a rendészeti szervek megrendelői igényeinek. A tanszék munkatársai az e körben végzett kutatómunkájukról számoltak be, amelyben egyrészt a büntetőjog tantárgy oktatását hasonlították össze a honi jogászképzéssel, illetve az oktatás újabb lehetőségeit ismertették. Ezzel kapcsolatban dr. Pallagi Anikó adjunktus hangsúlyozta a kari alapképzésben a büntetőjog oktatásának kiemelt jelentőségét, a bűnügyi tudományok körébe tartozó tárgyak összehangolt oktatásának fontosságát, esetlegesen új gyakorlati tárgyak bevezetését, amelyekben a hallgatók a büntetőjogi ismereteket a kriminalisztikai módszerekkel közösen sajátíthatják el. A meghívott rendőrségi vezetők közül dr. Töreki Sándor r. dandártábornok, bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes és dr. Terdik Tamás r. ezredes, budapesti bűnügyi főkapitány-helyettes is a büntetőjog-oktatás elméleti alapjainak megtartását, egyben a gyakorlati képzés erősítésének igényét emelte ki hozzászólásában, egyben ígéretet tettek a tanszék számára a gyakorlati oktatáshoz szükséges oktatási segédanyagok és a bűnügyi munka helyszíni bemutatásának biztosítására.

Prof. dr. Fantoly Zsanett egyetemi tanár, a Büntetőeljárás-jogi Tanszék vezetője azt mondta, hogy az új büntetőeljárási törvény számos olyan kérdést vet fel, amely az oktatásban hangsúly-eltolódást és új módszertani megközelítést igényel. Példaként említette az eljárásban részt vevők tájékoztatáshoz való jogának kiemelt prioritásként kezelését, amely jelentős feladatokat ró a nyomozó hatóság tagjaira is. Kiemelte, hogy szintén jelentős változás az elektronikus kapcsolattartás kötelező alkalmazása, amely az informatikai ismeretek bővítését igényli. A legjelentősebb szemléletváltás, amelynek az oktatásban is meg kell jelennie, a terhelti együttműködés rendszerének teljes átszabályozása és a konszenzuális elemek megnövekedett szerepéből adódóan a megállapodások fontosságának hangsúlyozása az eljárások gyorsaságának és hatékonyságának növelése érdekében. Ugyanakkor az új törvény kétségtelenül tisztább fogalom-meghatározásokkal dolgozik és pontosabb eljárás-dogmatikai megoldásokat tartalmaz, mint elődei, ezáltal "tankönyv-ízűbb", oktatása is jobban hallgató-barát.

Fotó: Szilágyi Dénes