A cél a vállalkozási kedv serkentése, a vállalkozás megtartása és sikeressé tétele

„A versenyképességnek sok értelmezése van, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is egyre többet foglalkozunk ezzel a kérdéssel” - fogalmazott köszöntő beszédében Prof. Dr. Kis Norbert. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja a Cégalapítási kérdőjelek a versenyképesség perspektívájában - „Allegro Rubato”című konferencián kiemelte, arra keresik a választ, hogy mi az állam, a kormány eszközrendszere arra, hogy vonzóbb, megtartóbb üzleti környezetet hozzon létre, ami a vállalkozási kedvet serkenti, a vállalkozásokat megtartja és sikeressé teszi.

Kis Norbert a versenyképesség mérése kapcsán elmondta, hogy nem egyszerűen a cégalapítás gyorsasága fontos, hanem minden ráfordítás. „Önmagunkhoz mérten fejlődünk, haladunk” - mutatott rá. Hozzátette, a régióbeli országok jelentik számunkra az igazi versenytársat.

Dr. Auer Ádám szakmai megnyitójában elmondta, hogy ezen a konferencián két ludovikás projekt találkozik: az egyik az egyetem saját fejlesztésű kutatási terméke, a Jó Állam Jelentés, mely az állam kormányzati képességéhez tart tükröt. A másik a cégalapítási eljárás gyorsaságát tárgyaló, a Jó Állam Jelentés egyik indikátora, amely kutatásával a Corporate Governance - köztulajdonban lévő gazdasági társaságok elnevezésű kutatóműhely is foglalkozik. Az NKE ÁKK Államkutatási és Fejlesztési Intézet szervezési igazgatója kifejtette, jogi értelemben jogi versenyképesség van a nemzetek és a szövetségi rendszerek között. „A jogi versenyképesség kérdése az utóbbi években került előtérbe”- hangsúlyozta. Kiemelte, hogy fontos a versenyképességhez jogi eszközöket is szolgáltatni. Végezetül társasági jogi szempontból is értékelte a kérdést.

Dr. Kádár Krisztián a közigazgatási teljesítmény mérésére alkalmas mutatószámokról számolt be. Az NKE Jó Állam Jelentés hatásterületi vezetője előadásában kitért a cégeljárás bonyolultságára és felhívta a figyelmet a döntéshozatalban való részvétel fontosságára. Olyan eldöntendő kérdéseket emelt ki, mint a közigazgatás hatékonyságát, teljesítményét, az adminisztrációs és reform kapacitást, valamint az értékhordozást. „A közigazgatásban nem találkozunk normatív sztenderekkel” - fejtette ki. A címzetes egyetemi docens az indikátorok kiválasztásánál a relevanciát, az értékvizsgálatot és a validitást jelölte meg szempontként. Elmondta, a közigazgatás mérésénél 25 indikátor jelenik meg. Többek között bemutatta a személyes ügyintézési csatorna elterjedtségét, a közigazgatási munkaerő-piac megítélését és a bírósági vagy felügyeleti szerv által megváltoztatott döntések arányát.

Prof. Dr. Papp Tekla az egyszerűsített cégeljárásról és a versenyképességről elméleti szemszögből tartott előadást. „Az egyszerűsített cégbejegyzési eljárás az előtársasági létszakaszt kiiktatja”- mondta az NKE ÁKK Civilisztikai Intézet intézetvezető egyetemi tanára. Hozzátette, hogy a cégbíróság cégbejegyzési munkáját könnyítették és gyorsították, ugyanakkor fokozni kellene a törvényességi felügyelet jelentőségét és gyakoriságát, a közhitelesség, a jog és forgalombiztonság és a hitelezővédelem okán. „Az egységes formanyomtatvány használata uniformizált és sematizált” - állapította meg. Elmondta, ez ellentmond a Polgári Törvénykönyvben megfogalmazott diszpozitivitásnak és gátolja az alapítókat az igényeiknek megfelelő szervezeti és működési szabályok kialakításában. A diszpozitivitás új PTK-ra épülő bírói gyakorlat szerinti megközelítésében két tendenciát emelt ki. „Az egyik tendencia az, hogy jogbizonytalanság és kiszámíthatatlanság van, a másik tendencia pedig az, hogy összemosnak társasági formákat”- fogalmazott.

Dr. Gál Judit a cégeljárási tapasztalatok és a fejlesztés lehetséges irányainak kérdéskörét történeti áttekintéssel kezdte bemutatni. A Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke elmondta, hogy a cégeljárási tervezet nem kevés anyagi ráfordítással megvalósíthatja, hogy a cégbejegyzési eljárás ne bírói közreműködéssel, hanem algoritmusok kifejlesztésével jöjjön létre. Kiemelte a bírák törvényességi felügyeletvégzésének fontosságát.

Dr. Horváth Dóra a cégeljárás gyakorlati kiszámíthatósága kapcsán bemutatta az országokat rangsorolás szerint és megállapította, hogy Magyarország a 48. helyre süllyedt. „Tavaly 41. volt”- tette hozzá. A Réti, Antall, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédi irodai tagja ismertette a vállatokra vonatkozó kisebbségvédelem, végelszámolás és kiszámíthatóság jelentőségét, valamint felhívta a figyelmet az általános helyzetre és a nehézségekre. A határon átnyúló egyesületek problémái közül többek között kiemelte a független könyvvizsgáló, az átalakulási vagyonmérleg és a leltártervezet hatását.

Dr. Parti Tamás az algoritmusok és humán elem cégeljárásban játszott szerepéről beszélt. A Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke elmondta, hogy a cégalapítás az ügyvédi irodákon keresztül zajlik. „Az ügyvéd ügyfél delegáltja: a tanácsadás és a képviselet ügyvédi jogosultság” - jegyezte meg. Hozzátette, a közjegyző nem adhat tanácsot és nem képviselhet. Elmondta, hogy a rendszer egyre kiszámíthatatlanabb.

Az újvidéki egyetemről érkezett Prof. Dr. Branislay Malagurski Educons a szerbiai cégalapításról és az eljárásról tartott előadást, külön kiemelve a versenyképességre gyakorolt hatását. Dr. Vecsey Márk Ausztria cégeljárásáról elmondta, hogy a Világbank jelenlegi „Doing Business”- tanulmánya szerint Magyarország a „Starting a business” kategóriában a 26., Ausztria pedig a 32. A Bécsi Gazdaságtudományi Egyetem (WU Wien) magyar jogért felelős elemzője kifejtette, hogy a rangsorolásnál olyan lényeges tényezők domináltak, mint a cégjegyzékbe való bejegyzés időtartama, a törzstőke legkisebb mértéke és az alapítási költségek.

A konferencia a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből valósult meg.

 

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes