„Napjainkban az Európai Unióval szemben elvárás, hogy kvázi nagyhatalomként jelenjen meg a nemzetközi küzdőtéren” - mondta Dr. Molnár Anna a Nemzeti Közszolgálati Egyetem konferenciáján, ahol az EU regionális és bilaterális kapcsolatrendszerét elemző legfrissebb kutatások eredményeit ismertették.
Az Európai Unió külkapcsolati rendszere és biztonságpolitikája Ludovika Kututatócsoport célja, hogy multidiszciplináris kutatási keretek között hozzájáruljon az unió külkapcsolati rendszerének magas szintű vizsgálatához, a szakirodalmi háttér és a vonatkozó tananyag fejlesztéséhez. Az egyéves szakmai munkában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói mellett a Budapesti Corvinus Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Aston University és a Külgazdasági és Külügyminisztérium kutatói is aktívan részt vettek. „A kutatócsoport által felépített hálózat is jelzi, hogy munkásságuk mennyire jelentős elem a kari tudományos építkezésben” – fejtette ki megnyitóbeszédében Dr. habil. Koller Boglárka, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja.
„Az Európai Unióról azt szoktuk mondani, hogy külpolitikai kapcsolatrendszere a Maastrichti Szerződéssel jött létre, de valójában ez sokkal mélyebbre nyúlik vissza.” – világított rá Dr. Molnár Anna, a kutatócsoport vezetője. Hivatalosan az említett szerződéssel vehette kezdetét az EU közös kül- és biztonságpolitikájának kialakítása. Azonban már a Római Szerződés is megalapozta az Unió külkapcsolati rendszerének helyzetét: „Ennek a soft, azaz puha elemei adták a hatalmi erőt először az Európai Közösségnek, majd az Európai Uniónak.” Jelenleg az eszközrendszer legfontosabb elemei a kereskedelmi, segélyezési, fejlesztési és bővítési politika. A tanszékvezető kifejtette, hogy az EU-t meghatározó szereplőként, nagyhatalomként aposztrofálják a nemzetközi térben. „Ez nem egy könnyű feladat, hiszen az Európai Unió nem egy hagyományos nagyhatalom. Pont azzal szemben született a második világháború után.” Napjaink globalizált világában, nemzetközi rendszerében egyértelmű, hogy egységesen kell fellépni, hiszen a térség csak összefogva lehet versenyképes. Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének gondolatát idézve: „Az EU-ban vannak kis országok, és vannak, amelyek nem tudják, hogy kicsik. Ez az „együtt” élmény tudja naggyá tenni őket külpolitikai értelemben is.”
A rendezvényen panelbeszélgetések alkalmával világítottak rá az NKE, valamint a társegyetemek oktatói és kutatói az EU kapcsolatrendszerének aktuális kérdéskörére és sarokpontjaira. Az előadások során kitértek a különböző nagyhatalmak és térségek uniós viszonyára: fókuszáltak az EU amerikai, afrikai, ázsiai, nyugat-balkáni, a Mediterrán térségi, valamint oroszországi és V4-es kapcsolatrendszerére is.
Szöveg: Podobni István
Fotó: Szilágyi Dénes