A Közel-Keleten a kisebbség fogalma hagyományosan a vallási kisebbségeket jelenti – hangzott el Az államiság kérdései a Közel-Keleten Ludovika kutatócsoport záró rendezvényén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
Az uniós finanszírozású kutatócsoport munkáját számos tanulmány és készülő kiadvány fémjelzi, valamint több rendezvényt is tartottak a témában a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. N. Rózsa Erzsébet egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője elmondta, hogy emellett két nagyobb tanulmányúton is részt vettek a szakemberek, akik jártak Egyiptomban és Iránban is. A szakember a rendezvényen általánosságban beszélt a kisebbségek helyzetéről a Közel-Keleten, ahol a muszlimok évszázadokon keresztül szinte minden országban többségi helyzetben voltak. A 20. század közepén meginduló népmozgások miatt azonban több helyen kisebbségbe kerültek. N. Rózsa Erzsébet szerint a kisebbség politikai értelemben nem feltétlenül a számszerűséget jelenti, hanem inkább a politikai irányító helyzetet. „A Közel-Keleten, az iszlám világban a kisebbség elsősorban vallási alapon fogalmazódik meg”- hangsúlyozta a szakember.
„A Közel-Keleten a kurdok alkotják az egyik legnagyobb kisebbséget, akik főleg Törökországban, Szíriában, Irakban és Iránban vannak jelen” – mondta előadásában Csicsmann László egyetemi docens. A Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar dékánja elmondta, hogy a négy országban való jelenlét különböző fejlődési útvonalakat is jelent a kurdok számára. Közülük Irakban jutottak el az autonómia legmagasabb fokáig: a 2005 óta létező kurd regionális önkormányzat széles jogkörökkel rendelkezik Irakon belül. A szakember elmondta, hogy az Iszlám Állam elleni közös fellépés miatt az utóbbi években javult a kapcsolat Bagdad és a kurd kormányzat között. A tavaly szeptemberi kurd függetlenségi népszavazás azonban ismét kiújította a konfliktusokat. „A kurdok a népszavazással politikailag elszámították magukat, hiszen függetlenségi törekvéseiket a nemzetközi közösség sem támogatta” - fogalmazott Csicsmann László. Az egyetemi docens szerint a kurdok lélekben egységesek, de a széttagoltságuk várhatóan továbbra is megmarad a térségben.
A drúz közösség eredetéről és életéről szólt előadásában Kovács Attila. A pozsonyi Comenius Egyetem docense elmondta, hogy a mintegy 2 milliós népesség elsősorban a Közel-Keleten él, kisebbségben. Szíriában, Jordániában, Izraelben, Libanonban, de például Venezuelában is megtalálhatóak a drúzok, akik egyistenhívőknek vagy unitáriusoknak nevezik magukat. Hitelveik középpontjában az isteni egység tana áll, és a belső tanítást fontosabbnak tartják a külső vagy formális vallásgyakorlattal szemben. Fontosak számukra a szimbólumok, legfőbb jelképük az ötszínű zászló és csillag. Legnagyobb számban, mintegy 800 ezren Szíriában élnek, ahol az Aszad-rezsimhez állnak politikailag a legközelebb. Libanonban mintegy 300 ezer drúz él, akik fontos szerepet játszanak a politikai rendszer alakításában is. Hasonlóan Izraelhez, ahol a mintegy 140 ezres közösségnek saját vallási és világi oktatási rendszere is van. Elhangzott, hogy a drúzok nem szeretnének saját államot alapítani, de a többség irányában tanúsított konformitásuk ellenére megőrizték identitásukat.
Somogyi Katalin, a pozsonyi Comenius Egyetem doktorandusza a mandeusokról tartott előadást. Elhangzott, hogy a politikailag inaktív közösség száma mintegy 60 ezerre tehető és tagjai többségében Irakban és Iránban élnek. Közülük egyre többen emigráltak az utóbbi időben az Egyesült Államokba és Európába. Svédországban egy nagyon szervezett közösségük működik, de megtalálhatóak például Németországban és Dániában is, mint ahogy Magyarországon is él két mandeus család. Egyedi monotesita vallásrendszerükben fellelhetőek a kereszténység jegyei is, például a keresztelkedés során használt víz estében.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes