A magyar afrikanisztika közösség további erősödését is eredményezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő, Afrika a globalizált világban Ludovika Kutatócsoport elmúlt egy éves munkája. Emellett a többi között két nagy konferencia, három tanulmánykötet, illetve tucatnyi magyar és angol nyelvű publikáció is fémjelzi az afrikai kontinenssel foglalkozó szakemberek munkáját. A projektzáró rendezvényen a hazai Afrika-kutatás jövőjéről is szó volt.
„A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar vezetése büszke a kutatócsoport által végzett munkára, amely az egyetem koordinációjával tovább erősítette a magyar afrikás közösség fejlődését” – mondta köszöntőjében Koller Boglárka, a kar dékánja. A kutatócsoport vezetője, Marsai Viktor elmondta, hogy az egy év alatt több mint 40 hazai és külföldi kutató vett részt a munkában, amelynek eredményeként még az idén több tanulmánykötet is megjelenik majd, mint például az Afrika a globalizált világban című mű. Emellett olyan témákban is születtek kiadványok, mint a klímabiztonság, a válságkezelés és stabilizáció vagy a darfúri konfliktus. Több kutatóút is fémjelezte az elmúlt időszakot, így például Tanzániában és Etiópiában is tanulmányozhatták a helyi jellegzetességeket a magyar szakemberek. A kutatócsoport munkáját számos szakmai szervezet is segítette, így például a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika Főosztály, a Honvéd Vezérkar Tudomány Kutatóműhely, az Institues for Global Studies, vagy a pécsi Afrika Kutatóközpont. Utóbbi vezetője, Taróssy István szerint az elmúlt években újra fellendülőben van a magyar afrikanisztika, ami összefügg azzal is, hogy a globális világban egyre inkább felértékelődik a „fekete kontinens”. A szakember szerint a gazdasági kapcsolatok és a tudástranszfer megerősítéséhez is nélkülözhetetlenek az olyan kutatások, mint amilyen például az elmúlt egy évben zajlott az NKE koordinálásával. Taróssy István örömteli jelenségnek tartja, hogy az egyetemi hallgatók közül is egyre többen választják szakdolgozatuk témájául Afrikát.
A globalizációs folyamatok nélkül is kellene Afrikával foglalkoznunk Búr Gábor szerint. Az ELTE tanszékvezetője szerint az afrikai kontinens önmagában is érték és egyben kötelesség is számunkra. „Afrika és Európa egyfajta szimbiózisban él”- hangsúlyozta a szakember. Az elmúlt években külpolitikai téren jelentős előrelépés volt tapasztalható a magyar-afrikai kapcsolatokban Suha György szerint. A KKM miniszteri biztosa szerint ebből a szempontból Afrika egy sikertörténet. A volt nagykövet úgy látja, hogy a magyar közgondolkodásban még mindig sok negatív sztereotípia él Afrikáról. Ezért az elkövetkező években, elsősorban az államigazgatásban jó lenne a pozitív Afrika-képet is jobban megjeleníteni.
Marsai Viktor fontos előrelépésnek látja, hogy ma már legalább van lehetőség a médiában való gyakori szereplésre is, és a közvéleményt hiteles szakemberek tudják tájékoztatni az Afrikában zajló folyamatokról.
A magyar afrikanisztika jövőjével kapcsolatban Taróssy István arra hívta fel a figyelmet, hogy egyrészt növelni kell a magyar nyelvű tudományos publikációk számát, de egyre jobban be kell ágyazódni a nemzetközi afrikanisztikába is. Az oktatásban pedig szükség lenne egy átfogó képzési programra, valamint növelni kellene az Afrikába irányuló tudástranszfert is.
Suha György szerint olyan alapkutatásokra lenne nagyobb számban szükség, amelyek az afrikaiak mindennapjait érintő témákkal, például a mezőgazdasággal, a klímával, valamint a nők és a fiatalok szerepével foglalkoznak.
A kutatócsoport munkájáról videó összeállítás készül, amely hamarosan az egyetem youtube csatornáján és a honlapon is elérhető lesz majd.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes