A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása

A Belügyminisztérium  konzorciumi partnerével, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen tartotta meg a KÖFOP-2.1.5.-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú, „A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása” című kiemelt projekt nyitórendezvényét a BM márványaulájában. A közigazgatási és a rendvédelmi szervek képviselői, vezetői, humánpolitikai szakemberei számára megrendezett eseményen bemutatták az elmúlt 1-1,5 év projekt-előkészítő folyamatait, illetve a projekt megvalósulása soránéletbe lépő fejlesztések részleteit.

Zsinka András, a Belügyminisztérium személyügyi helyettes államtitkára a nyitóbeszédében kiemelte, hogy a kormány a közszolgálat rendszerének fejlesztésén belül kiemelt figyelmet fordít a közszolgálati személyügyi terület fejlesztésére, mert a közszolgálat megújítása csak akkor lehetséges, ha együtt jár a professzionális emberi erőforrás gazdálkodással, amelyet szakmailag felkészült és emberileg, kvalitásában is magas színvonalon álló közszolgálati tisztviselői kar működtet. Zsinka András jelen esemény előzményei közé sorolta a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program és az Államreform Operatív Program által elért eredményeket, jelentős mérföldkőnek nevezte az új közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya szolgálati jogviszonyáról szóló törvény kidolgozását; a Magyar Kormánytisztviselői Kar és a Magyar Rendvédelmi Kar kialakítását, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozását. A projekt vezetője kihangsúlyozta, hogy 6,5 milliárd Ft-ból megvalósuló, 2020 végig tartó projekt szakmai megvalósítását a Belügyminisztérium a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, mint konzorciumi partnerrel végzi, célja pedig a közszolgálati emberi erőforrás gazdálkodás menedzsment eszközeinek a fejlesztése, a közszolgálati életpályák működtetési feltételeinek biztosítása professzionális humánerőforrás-gazdálkodással és kiemelt informatikai rendszerekkel, valamint a kormányzati, szervezeti és személyes közszolgálati kompetenciák fejlesztése.

 

Dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok előadásában kihangsúlyozta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Intézményfejlesztési tervében is megfogalmazott egyik legfontosabb és alapvető cél a közszolgálati szervek tevékenységét megalapozó és azt fejleszteni képes tudás megszerzéséhez szükséges kutatások megszervezése és támogatása. Az NKE oktatási rektorhelyettese hozzátette, hogy az NKE feladata a 21. század kihívásainak megfelelni tudó állam, a jó és hatékony kormányzás, az elkötelezett közszolgálat építése az oktatás és a tudományos kutatás eszközeivel, ezért elhivatott partner a versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlás stratégiai támogatásában., A projekt feladatai közül szerepet vállal a tudományos kutatáshoz, a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséhez, valamint a közigazgatási és rendészeti szervek tudástőkéjének, gyarapításához, gyakorlati feladatellátásuk hatékonyságnöveléséhez kapcsolódó feladatok ellátásában. A projekt szakmai vezetője kiemelte, hogy az NKE kutatási, módszertani és képzési feladatokban kapcsolódik a projekt keretében megvalósuló szakmai fejlesztésekhez, melyek végrehajtásában közigazgatási szervek is aktívan részt vesznek.

Kovácsné Dr. Szekér Enikő bv. ezredes előadásában bemutatta a projekt kereteit jelentő alapvetéseket és célterületeket, melyekre a támogatási összeget fel kívánják használni, továbbá a projekt szerkezetének, munkacsoportjának tevékenységét és az előttük álló 2-2,5 év tekintetében az elérni kívánt eredményeket. A projekt céljai alapjául olyan magas szintű stratégiai dokumentumokat jelölt meg, mint a Közigazgatási- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program, a Közigazgatási és Közszolgáltatás Fejlesztési Stratégia 2014-2020 és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020. A projekt szakmai vezetője bemutatta a támogatási kérelemben megfogalmazott gazdasági, társadalmi és környezeti hátteret, valamint kifejtette a projekt három célterületét: a pályára vonzást, a pályára illesztést és a pályán tartást nehezítő és segítő körülményeket, célkitűzéseket és elvárt eredményeket. Előadása végén elérendő célként jelölte meg, hogy a tehetséges fiatalok nagy számban válasszák a közszolgálati életpályát, a kompetencia alapú kiválasztásnak köszönhetően a tudástőke megőrzésre kerüljön, tényalapú legyen a szervezeti - és személyzetpolitikai döntéstámogatás és döntéshozatal, valamint az életpálya ciklushoz igazodó horizontális és vertikális karrierépítés valósuljon meg.

Rácz György tű. ezredes a pályaorientációról, mint az utánpótlás biztosításának alappilléréről tartott előadásában kiemelte, hogy stratégiai fontosságú annak támogatása, melyet a magyar demográfiai helyzettel és a rendvédelmi szervek utánpótlás-igényének növekedésével magyarázott. A BM Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság Oktatási Igazgatóságának igazgatója fejlesztési eszközként mutatta be a képzés-fejlesztést és annak népszerűsítését. Elmondta, hogy a képzésfejlesztés a köznevelésből, a közigazgatási ismeretek közismereti tárgyként való bevezetéséből, a szakképzésből és az ösztöndíj programból áll, a népszerűsítés pedig az öt helyszínen hatszáz részvevővel megvalósuló Országos Középiskolai Rendészeti Csapatverseny (OKRCSV) alkalmával történik.

Dr. Malét-Szabó Erika r. alezredes főtanácsadó a kiválasztás megújílása kapcsán ismertette az egységes kompetencialapú kiválasztási és képzési rendszer jellemzőit , elvárásként határozta meg, hogy tudományos igényesség és egységesség jellemezze a kompetencia rendszert. Bemutatta a neurális modelleket és az újfajta, tapasztalat alapú értékelési rendszert, a „standard nine”-t. Kihangsúlyozta, hogy számos közös elem figyelhető meg a projekt keretében kidolgozott tizenkét alapkompetencia  és vezetői kompetenciák között, majd példaként említette ezek közül a közös döntési képességet, a felelősségvállalást, a pszichés terhelhetőséget és a kommunikációs készséget

Kiss Bernadett főosztályvezető helyettes a HR rendszerek és tudásbázis fejlesztése kapcsán elmondta, hogy a fejlesztés legfőbb kritériuma, hogy modern, korszerű, rugalmas, professzionális elektronikus szolgáltatás kialakítása, cél, hogy növeljék a közszolgálat versenyképességét, elősegítsék a közszolgálat belső munkaerő-áramlását, mobilitását,mindezekhez szükséges a jogszabályi alapok megteremtése. Hozzátette, az új karrierprogram kormányzati, személyzeti politikával összhangban segíti a humánus, emberközpontú személyzeti politika megvalósítását, amely módszertanilag kidolgozott felkészítők, tréningek és tanácsadás formájában valósul meg.

Balogh Csaba r. százados legnagyobb informatikai fejlesztésként emelte ki a kormányzati személyügyi döntéstámogató rendszert, amely adatgyűjtésen alapszik, s tényalapúságának köszönhetően kivédi az adatok torzulásának lehetséges bekövetkezését, mint jelentős problémát. Az előadás során bemutatták a Közszolgálati Személyügyi Interfészt, az Egységes kódszótárt, a Központi szervezeti nyilvántartását, valamint a KSZDR kimenetét biztosító modulokat és funkciókat.

A nyitókonferencia utolsó előadójaként Dr. Hazafi Zoltán, a BM szakmai főtanácsadója a Közszolgálati önarckép című előadásában megvizsgálta, hogy milyen jellemző statisztikai mutatókkal rendelkezik az „átlagos” közszolgálati tisztviselő, bemutatta többek között, hogy milyen különbségek figyelhetőek meg a nemek közti arányok alakulásában a közszolgálat személyzeti állományában. Az NKE ÁKK Emberi Erőforrás Intézet intézetvezető egyetemi docenseelemezte, hogy milyen jellemző iskolai végzettséggel, képesítéssel látják el a közszolgák feladataikat.

Az esemény a KÖFOP-2.1.5.-VEKOP-16-2016-00001 „A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása” projektből valósult meg.

 

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes