Foci EB 2020: Budapest

A 2020-as futball Európa-bajnokság formabontó újítással fog megvalósulni: nem az egyes európai országok rendezik önállóan az eseményt, hanem a nagyvárosokkal pályázhattak az EB meccseire. Így Budapest is ott lesz a 2020-as rendezvény szervezői között. Fővárosunk meccseinek biztonságtechnikai, valamint rendészeti kihívásaival kapcsolatban tartottak nemzetközi konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„Talán még soha nem volt olyan fontos a szurkolók biztonsága, mint manapság” – hívta fel a figyelmet Dr. Hautzinger Zoltán, az NKE Rendészettudományi Kar oktatási dékánhelyettese. „Mindenkiben ott van a szurkoló.” A dékánhelyettes visszaemlékezett a magyar válogatott 2016-os EB tündöklésére, amikor ő is személyesen felvonult a több tízezres szurkolói tömeggel Marseille-ben. A sportrendezvényeken az emberi tényező számos helyen megjelenik. A szurkolók mellett foglalkozni kell a sportolók személyével, hiszen az egyes sportesemények jelentik számukra a legfontosabb megmérettetést. Emellett kiemelt tényező a sportrendező és a rendezvényt biztosító emberek személye is. Kifejtette, hogy a 21. századi rendészetnek emberközpontúnak kell lennie, amelyet ki kell egészítenünk az eddigi hazai és nemzetközi tapasztalatokkal.

„A Magyar Rendészettudományi Társaság több alkalommal is napirendjére tűzte a sportrendezvények és a tömegrendezvények biztosításának problematikáját” – ismertette Dr. Janza Frigyes r. vezérőrnagy, a társaság főtitkára. Rávilágított, hogy nagyot fejlődött a világ: ma már professzionális munka, amelyet a konferencián résztvevő biztonságtechnikai és rendészeti szakembereknek el kell végezniük. Szigorodtak a nemzetközi szabványok, megváltoztak a jogforrások és új igények jelentek meg az oktatásban. A sport szépségével kapcsolatban kifejtette a meccs előtti kölcsönös zászlócsere fontosságát: „Nem ellenségek, hanem ellenfelek lépnek pályára. Nem a zászlóért folyik a küzdelem, hanem a sportért, a játékért, a szórakozásért.” Véleménye szerint ezt a felfogást a sportolók már elsajátították, a szurkolók még kevésbé. Ahogy a francia példa is bemutatta, a szurkolók sokszor hatalmas egységekben mozognak, tömegként viselkednek. Így a megfelelő koordináció elengedhetetlen. „Ha elszabadul az erőszakspirál a tömegrendezvényen, a rendőrség csak rosszul jöhet ki. Így a mi feladatunk az, hogy ez ne szabaduljon el.”

David Lerch, a National Football Information Point (NFIP) svájci képviselője a 2008-as EB biztonságtechnikai előkészületeit mutatta be. Ekkor Svájc Ausztriával közösen rendezte meg a kontinensviadalt. A rendezvény sikeres volt minden tekintetben, bár számos kihívást rejtett magában. Véleménye szerint egy ekkora kaliberű sportesemény szervezésénél fontos, hogy bevonjanak minden érdekelt felet. Egy úgynevezett 3D technológiát alkalmaztak a rendőri erőkkel. A cél az volt, hogy határozott és nyitott párbeszéddel intézkedjenek a rendőrök, az esetleges zavarokat próbálják minél fedettebb módon megoldani, hogy a rohamrendőröknek csak a legvégső esetben keljen kiemelni a vállalhatatlan szurkolót. Felhívta a figyelmet a spotterekre, vagyis a beépült megfigyelők fontosságára. Az osztrákokkal párhuzamosan szurkolói zónákat hoztak létre azoknak az embereknek, akik nem tudtak bejutni a stadionba. Itt a jó hangulatot és a biztonságot párhuzamosan biztosították a szervezők. Karlheinz Dudek r. vezérőrnagy, a bécsi rendőrség regionális vezetője az osztrák álláspontot ismertette. Kifejtette, hogy a rendezvényre közel 1,2 millió jegyet adtak el. Az önkormányzatok feleltek a helyi biztonságért, amelyet a szövetségi rendőrség vett a szárnyai alá. Akárcsak a magyar fél, ők is hamar elkezdték az előkészületeket: „3 évvel a rendezvény előtt egy teljes biztonsági koncepcióval kellett rendelkeznünk.” Szerinte a legfontosabb a hasonló nemzetközi együttműködésekben, hogy bizalmat kell építeni a felek közt.

Sami Megdiche összekötőtiszt volt a 2016-os francia Európa-bajnokságon, szintén az NFIP szervezetében. Az ország ekkor súlyos terrorfenyegetettség alatt állt, így a rendezvény biztonsága kiemelt volt a számukra. A biztonságos lebonyolítást széleskörű együttműködéssel hajtották végre az állami és a magánszféra szereplőivel. A rendezvényen több mint 90.000 fő dolgozott. A szurkolók menedzselésére létrehozták a „szurkolói nagykövet” intézményét, akik a tömegek koordinálásában segítették a szervezőket. Tanácsában a francia szakember szintén arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy minden egyes érdekeltet vonjanak be a szervezői láncba. Véleménye szerint annak ellenére, hogy végül Franciaország elveszítette a döntőt, a rendezés sikeres volt.

Samu István, az MLSZ biztonsági igazgatója a 2016-os tapasztalatokat mutatta be magyar szemszögből. Felhívta a figyelmet, hogy a hazai csapat tündöklése és a magyar szurkolói eufória mögött komoly biztonságtechnikai szervezés állt. Kihívást jelentett az utaztatás, a nézők koordinálása, a szállások felmérése, a huligánok kiszűrése, a szurkolói zónák kialakítása, valamint az edzések biztosítása. Kitért arra, hogy a magyar csapat edzőmeccseire külön lelátót építettek a francia sportpályára. A szurkolói vonulásokat rendkívül emocionálisnak, felemelő érzésnek értékelte. Döntően békések voltak, azonban így is speciális igényekkel rendelkeztek. Ismertette, hogy rendészek helyett sokszor stewardok kezelték a kisebb felfordulásokat: „Célunk, hogy csak végső esetben legyen beavatkozás, de akkor olyan taktikát alkalmazzunk, ami elsöpör” – emelte ki.

A hazai NFIP szerepét és tevékenységét Druskóczi Krisztina r. alezredes, az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közrendvédelmi Főosztályának szakértője mutatta be. Ismertette a vonatkozó jogszabályokat, valamint a rendőri együttműködés struktúráját az Európai Unióban. A spotterek munkásságával kapcsolatban kitért arra, hogy munkájuk rendkívül fontos: elemeznek, egyeztetnek, kísérnek, adatot gyűjtenek, értékelnek és ha kell, intézkednek. Véleménye szerint olyan kapcsolatrendszert kell kialakítani, ahol együttműködnek a vezérszurkolókkal. Dr. Fényes Gábor r. alezredes a BRFK rendészeti osztályvezetőjeként a főváros kihívásait és sajátosságait mutatta be. Rávilágított, hogy többségében Budapestre koncentrálódnak az ország sport és kulturális rendezvényei, valamint a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó események. 2017-et egy rendkívül aktív évnek értékelte: le kellett bonyolítaniuk a FINA Vizes VB-t, a Judo Világbajnokságot, valamint kézilabda és vízilabda BL meccseket is. Előadásában bemutatta a hazai sportkomplexumokat, valamint a rendezvényeken alkalmazott rendészeti tevékenységet.

Végül Liviu Uzlau a Román Csendőrségtől tartott előadást a Bukaresti 2020-as felkészüléssel kapcsolatban. Kifejtette, hogy bízik a két ország közti hatékony együttműködésben, amely az elmúlt évek során a sportrendezvények biztosítása alkalmával megerősödött. Romániában széleskörű intézkedéscsomagot vezettek be a huliganizmus megfékezésére, amely keretében kitiltották a pirotechnikát a stadionokból, továbbá alkoholmentes zónákat hoztak létre a meccsek idején.

A rendezvény az RTK Közbiztonsági Tanszék szervezésében jött létre. Dr. Major Róbert r. ezredes, tanszékvezető, a konferencia levezető elnöke külön köszönetet mondott Dr. Gál Erika r. őrnagy asszonynak, a Közbiztonsági Tanszék tanárának a rendezvény magas színvonalú megszervezéséért.

 

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes