2017. november 23-án a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon került megrendezésre a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében működő „A honvédelmi igazgatás rendszerének sajátosságai, különös tekintettel a védelmi igazgatással való kapcsolatára” című Ludovika Kutatócsoport workshopja. A tudományos fórum célja volt a kutatás első mérföldkövének áttekintése, az elért eredmények megvitatása, a vélemények ütköztetése, valamint a további kutatási irányok kijelölése és a várható eredmények előrevetítése.
A rendezvényt megnyitó Dr. habil. Horváth Tibor ezredes, a HHK Katonai Vezetőképző Intézet vezetője a HHK dékánja üdvözletét közvetítve beszédében hangsúlyozta, hogy a honvédelmi jogi és igazgatási tárgyú kutatásokat kiemelten kezeli az intézet és a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar vezetése is, és támogatásáról biztosította a kutatásban résztvevőket. Ezt követően Dr. Hornyacsek Júlia alezredes, a kutatócsoport vezetője és a workshop felelős-szervezője vázolta a kutatás főbb célkitűzéseit, irányait, módszereit, és tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy az újonnan alakult Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszék vezetőjeként fontosnak tartja, hogy a tanszék szinte teljes állománya részt vesz a célkitűzések megvalósításában. Véleménye szerint ez a terület az interdiszciplinaritás okán több tudományágat érint, és az eredményei ebből adódóan a tudomány, az egyetemi oktatás és a gyakorló szakemberek számára is jól hasznosítható elméleti alapot teremthetnek.
A plenáris ülésen megjelentekkel dr. Farkas Ádám főhadnagy ismertette a kutatócsoport Honvédelmi jogi alcsoportja, dr. Keszely László ezredes pedig a Honvédelmi igazgatási alcsoportja kutatási céljait, módszereit és az eddig elvégzett munkát. Mindketten hangsúlyozták, hogy mind a tudományos világ, mind a szakma várja ezeknek a területeknek az elméleti, rendszertani, pragmatikai elemzéseire épülő eredményeit. Farkas Ádám fontos lépésnek tartotta, hogy az egyetem kutatói mellett a Honvédelmi Minisztérium munkatársai köréből és az igazgatás területéről is sikerült kiváló szakembereket bevonnia kutatásokba. Ezt követően a kutatócsoport tagjai és bevont kutatói két szekcióban dolgoztak.
A honvédelmi jogi szekcióban dr. Farkas Ádám főhadnagy szekcióvezetésével ismertetésre került az első mérföldkő eredményeként összeálló „A honvédelmi jog elméleti, történeti és kortárs kérdései” című kötet, illetve annak részkutatásaira épülő fejezetei, mint a kutatás részterületeinek összefoglalói. Az egyes fejezeteket a bevont kutatók, szerzők, illetve távollétükben a szekcióvezető foglalta össze. A kötet megalkotásában a szerkesztő mellett részt vett prof. Dr. Patyi András a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, dr. Raffay Bálint a Honvédelmi Minisztérium Jogi Főosztályának korábbi főosztályvezető-helyettese, dr. Balogh András József ezredes a Honvédelmi Minisztérium Jogi Főosztályának főosztályvezetője, Lépné dr. Balogh Krisztina és dr. Kereki Ádám a Honvédelmi Minisztérium Jogi Főosztályának munkatársai, dr. Pongrácz Alex az NKE ÁKK egyetemi adjunktusa és dr. Kelemen Roland az NKE HHK Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszékének munkatársa.
A kötet, az első mérföldkő honvédelmi jogi kutatásait tükrözve az elméleti és történeti kérdésektől indulva, a honvédelmi alkotmány és a honvédelmi kodifikáció rendszertani kérdésein át jutott el az egyes aktuális szabályozási kihívások kérdéseihez, mint amilyen a honvédelmi szabályozás rendszere, a honvédelmi létfontosságú infrastruktúrák kérdése, vagy épp a honvédelem és a Magyar Honvédség feladatrendszerének változása. A részkutatás célja az volt, hogy az elméleti és történeti alapoktól a hatályos rendszertani kérdéseken át az aktuális kihívásokig jutva kezdje szintetizálni az elméleti, a rendszertani és a gyakorlati-szabályozási területek és szemléletek képviselőit. A kutatás alapvetése ugyanis az, hogy hosszabb távon a honvédelem jogának konstruktív tudományos feldolgozása, fejlesztése és szabályozási megújítása csak e szemléletek szinergiái útján, az egyes „szférák” együttműködésével valósíthatók meg hatékonyan és eredményesen.
A honvédelmi igazgatási szekcióban dr. Keszely László ezredes, a HM Védelmi Főosztály főosztályvezető-helyettesének irányításával ismertetésre került első mérföldkő eredményeként összeálló második kötet „A védelmi igazgatás rendszere, és a honvédelmi igazgatással való kapcsolatának elméleti és gyakorlati összefüggései” címmel, illetve annak részkutatásaira épülő fejezetei.
Ennek keretében a szekcióvezető a védelmi igazgatás fejlődési irányait elemezte 1989-től napjainkig, és javaslatot tett a lehetséges fejlesztési irányaira az átfogó megközelítés szempontjából. Dr. Kádár Pál dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium Tervezési és Koordinációs Főosztály főosztályvezetője vitaindítóként „A honvédelem rendeltetése, szervezeti kialakítása, főbb feladatai” című részkutatása eredményeit vázolta. Dr. Petruska Ferenc őrnagy, az NKE Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszék egyetemi tanársegédje a honvédelmi igazgatás jogszabályi hátterét, dr. habil Lakatos László ny. vezérőrnagy a honvédelem és a honvédelmi igazgatás rendszerét, azok védelmi igazgatás rendszerében betöltött helyét és szerepét elemző kutatási eredményeit tette közzé. Dr. Muhoray Árpád ny. pv. vezérőrnagy egy társterület, a katasztrófavédelmi igazgatás rendszerét, helyét, és rendeltetését vizsgálta a védelmi igazgatási feladatok ellátása során. Dr. Hornyacsek Júlia alezredes a mindkét területet érintő „lakosságvédelem” kérdéseit elemezte jelentéstani oldalról.
A rendezvényt Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy úr a Magyar Rendészettudományi Társaság főtitkára, az NKE Fenntartói Testületének tagja is megtisztelte a jelenlétével. Hangsúlyozta, hogy különösen a jog területén végzett kutatások vezethetnek el a máig bizonytalan, vagy vitatott alapok tisztázásához és egy olyan fogalmi, elvi, rendszertani szisztéma kialakításához, amely aztán megfelelően tudja támogatni a jogalkotást, illetve az államszervezést és mindezek révén a hatékonyabb védekezést a fenyegetésekkel szemben. E körben különösen fontosnak tartotta egy olyan irány megtalálását, amely a történeti tradíciók, a nemzetközi minták, valamint a kortárs kihívások metszésében tudja megoldani például a „védelmi igazgatás” fogalmi és rendszertani alapproblémáit.
A rendezvény összességében azt tükrözte vissza, hogy az elvégzett és bemutatott kutatások sikerrel tudták megvalósítani az első mérföldkő célkitűzéseit, melyek mindkét szekcióálláspontja szerint további interdiszciplináris szemléletű kutatásokat tesz szükségessé, amelyek alkalmasak a védelem különböző szakterületei közötti harmonizáció elősegítésére. Az előadók zárásként konkrét javaslatokat fogalmaztak meg a honvédelmi jog és igazgatás, valamint a tágabb értelemben vett védelmi igazgatás további kutatási irányairól és a fejlesztési lehetőségeiről.
Szöveg és fotó: HHK