 izraeli_palesztin_keresztenyek_helyzete_jungbert_bela-2.jpg)
 izraeli_palesztin_keresztenyek_helyzete-2.jpg)
„Az izraeli és palesztinai keresztények helyzete” címmel fórumbeszélgetést rendezett a Szélsőségek, vallási szélsőségek Ludovika Kutatócsoport 2017. november 9-én az NKE Zrínyi Campusán. Dr. Jungbert Béla nyugalmazott nagykövet, a téma előadója kihangsúlyozta annak a jelentőségét, hogy a térség stabilitásának megteremtését prioritásként kell tekinteni a Szentföldön élő keresztények jövőjét illetően.
Dr. Jungbert Béla nyugalmazott nagykövet Erdélyben, Kolozsváron született és 1980 óta él Magyarországon. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen szerzett történész-régész diplomát, régészetből az ELTE-n doktorált. 1987 szeptemberében, az MDF alakulásakor ott volt Lakitelken aláíróként; azóta foglalkozik politikai kérdésekkel. 1991-ben került be a Külügyminisztériumba. A posztgraduális képzését Párizsban végezte. 1994 és 1998 között a Belügyminisztériumban Menekültügyi és Migrációs Hivatal főigazgatója volt. 1999-től három cikluson keresztül volt diplomata a Szentföldön: először Izraelben szolgált, majd Palesztinában, végül Jordániában volt nagykövet. Itthon a Külügyminisztériumban az Afrikai és Közel-Keleti Főosztály vezetője volt, 2015-ben pedig nyugdíjba vonult.
Prof. Dr. Harai Dénes az eseményt megnyitó köszöntő beszédében kitért az Izraelt és Palesztinát érintő téma érzékenységére. Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Vezetőképző Intézetének egyetemi tanára kiemelte, hogy mindkét ország esetében az egyéni és a kollektív identitás történelmi és kulturális összetevője is igen mély gyökerekkel rendelkezik.
Dr. Jungbert Béla kiemelte, hogy a szentföldi keresztények helyzetének kérdését az elemzések kevésbé érintik, ugyanakkor fontossága vitathatatlan. Az előadó elmondta, hogy három nagy monoteista világvallás helyszínéről van szó, ahol a világ egy határaiban garantált, biztonságban élő, demokratikus, prosperáló Izraelben és egy állami függetlenséget elnyert és megvalósított Palesztinában lenne érdekelt, amelyek kooperációval egymást kiegészítve működnek. A Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend magyarországi helytartója elmondta, hogy a nemzetközi közösségnek van annyira fontos ez a kérdés, hogy a közel-keleti konfliktust békésen rendezze. „A kérdés jelentősége túlmutat önmagán: a zsidók számára nincs annál fontosabb kérdés, mint hogy a hazájuk, az, ahol országot alapítottak újjá; a muzulmánok számára is rendkívül fontos, hiszen Jeruzsálem az iszlám harmadik legszentebb helye és a keresztények számára is meghatározó, mert a zsidó hátterű keresztény hitünk oda gyökerezik. Szimbolikus és morális értéke, politikai töltete van, amiért prioritásként vagyunk érdekeltek a térség stabilitásában” - emelte ki.
Ezt követően Dr. Jungbert Béla előadásában kitért a téma magyar vonatkozására. Betlehemben 2007-ben elsőként a magyar tiszteletbeli konzulátust nyitották meg; más országnak ekkor még nem volt nagykövetsége az országban. Az előadó kiemelte, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend tevékenysége eredményeként 16,3 millió eurót gyűjtöttek a világon, hogy az ott élő keresztény közösségek életét és megmaradását segítsék.
Dr. Fischl Vilmos, az NKE HHK tudományos főmunkatársa a fórumbeszélgetés levezető elnökeként kihangsúlyozta, hogy a téma sokféleségé révén sok esetben a társadalmi ügyekben sincs megoldás. „Sok múlik azon, hogy az országok mekkora beleszólást engednek a támogatásukba” - tette hozzá.
A fórumbeszélgetés a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből valósult meg.
E témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi lap decemberi számában olvashatnak.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes