Nemzetközi konferencia a migráció dinamikájáról és társadalmi hatásairól

A hazai előadók mellett a visegrádi országokból érkezett külföldi szakértőket is hallhatott a migráció dinamikájáról és társadalmi hatásairól rendezett nemzetközi konferencia mintegy százötven résztvevője november 8-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Köszöntőjében dr. habil. Hautzinger Zoltán, a Rendészettudományi Kar (RTK) oktatási dékánhelyettese, a Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék tanszékvezetője – utalva a rendezvény helyszínét adó kápolna névadójára – elmondta, hogy az idei Szent László-emlékév felhívja a figyelmet arra, hogy a szuverén keresztény magyar államot megszilárdító királyunk az első olyan Árpád-házi uralkodó, aki összekapcsolja a közép-európai népeket, hiszen Lengyelországban született, Erdély védőszentje, a zágrábi püspökség alapítója és Nyitrán halt meg.

Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, az NKE RTK dékánja köszönetet mondott a konferencia megszervezéséért Hautzinger Zoltán tanszékvezetőnek. Mint mondta, látva napjaink migrációs helyzetét, a bevándorlási hivatal vezetését stratégiai éleslátás ihlette annak idején, amikor támogatták a Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék 2012-ben megvalósult létrehozását. A dékán kiemelte, hogy minden évben megjelenik egy-egy, a migráció különböző aspektusait feldolgozó tanulmánykötet.

„Nagy öröm számomra, hogy a 2012-ben Európában elsőként migrációs felsőfokú szakképzést indító, s így az európai migrációs szakhatósági képzés bölcsőjének is számító Nemzeti Közszolgálati Egyetem ad otthont ennek a rendezvénynek” – mondta dr. Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója. Mint a főigazgató fogalmazott, a hatáselemzések szerint Európa országainak a migráció támasztotta kihívások tartós és folyamatos kezelésére kell berendezkedniük. E makró jellegű kihívások egyike az európai kontinens elöregedési folyamata, aminek következtében elemzők szerint a munkaképes korú lakosság számaránya a következő évtizedekben csökkenni fog. Ugyanakkor – mint Végh Zsuzsanna fogalmazott – az EUROSTAT előrejelzése szerint az európai országok népessége 2050-re szinte kizárólag a külső migrációnak köszönhetően fog gyarapodni. E problémára a megoldást az európai országok egy része a migráció hosszú távú fenntartásában, másik része például az adott állam polgárainak meghirdetett családtámogatási programok megvalósításában látja. A migrációs szakemberek felkészültségének támogatására s minőségi szakképzésükre tehát soha korábban nem volt nagyobb szüksége Európának, mint napjainkban – hangsúlyozta a főigazgató.

Dr. Hegyaljai Mátyás, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára a visegrádi együttműködés keretében elvégzendő, a migrációval összefüggő állami feladatokról szólva elmondta: a migráció kezelését illetően megoszlik az európai uniós tagállamok hozzáállása, mert a különböző régiók érdekei eltérőek. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a helyzet kezeléséhez nélkülözhetetlen az államhatár fizikai védelme, a rendőrség és a honvédség folyamatos jelenléte.  Mint mondta, az EU tagállamai eltérő és időről időre változó véleményt fogalmaznak meg a menekültek és a gazdasági bevándorlók kategorizálásának szempontrendszeréről. Napjainkra beigazolódni látszik az a vélekedés, hogy migránsokkal együtt terroristagyanús személyek is érkeztek az EU tagállamaiba. Hegyaljai Mátyás fontosnak értékelte egy széles körű európai összefogás szükségességét, továbbá a segítségnyújtást a balkáni harmadik országok részére, amelyek enélkül nem tudnak megbirkózni a helyzettel. Az Európába tartó migránsokkal való szolidaritásnak az a lényege, hogy minden tagállam a saját képességeihez mérten legyen szolidáris – mondta a helyettes államtitkár.

Az európai uniós migrációs menedzsment menekültügyi kérdéseiről szólva dr. Ördög István, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal munkatársa felvetette, hogy vajon a hotspotok felállítása volt hibás döntés, vagy pedig a megvalósítás bizonyult kevésbé hatékonynak. Mint mondta, a hotspotok akkor tudták volna betölteni szerepüket, ha elegendő szakember dolgozik a migrációs útvonalak mentén telepített hotspotokon.

Anna Pochlyska, a lengyelországi Külföldiek Hivatala Nemzetközi Együttműködési Osztályának szakértője a menekültstátusz megadásának lengyelországi jogi hátterét mutatta be, majd az országában megjelenő migránsokról szólva kiemelte, hogy legtöbbjük csecsen, illetve nagyon sok nő és gyermek érkezik.  A szakértő kiemelten szólt a visegrádi országok belügyminiszterei által aláírt, a fokozott kormányközi együttműködést célzó kezdeményezésről, amihez más tagállamok is csatlakozhatnak.  A cseh migrációs stratégiáról beszélt Zdenĕk Chlupáč, a cseh belügyminisztérium Menekültügyi és Migrációs Főosztályának munkatársa, aki kiemelte, hogy Csehország biztosítani kívánja polgárai számára a biztonságot, továbbá célja, hogy megelőzze az illegális migrációval összefüggő szervezett bűnözés térnyerését.  Szlovákiát az ukrán helyzet miatt érte el a migráció – mondta Blanka Timurhan, a szlovák migrációs hivatal Dokumentációs és Nemzetközi Együttműködési Osztályának vezetője, aki előadásában kiemelte, hogy a médiának rendkívül nagy szerepe van a migrációs válság megítélésének formálásában. 

Dr. Töttős Ágnes, az Európai Unió mellett működő magyar állandó képviselet migrációs szakdiplomatája arra a kérdésre kereste a választ, hogy mennyire képesek befolyásolni a tagállamok az uniós döntéshozatalt. Töttős Ágnes ismertette a kialakult két álláspontot: az egyik szerint az uniós politikát a domináns tagállamok képesek alakítani, az uniós intézmények „ügynökei” ezen országoknak; a másik, szupranacionális felfogás szerint a döntéshozatali folyamatban nem feltétlenül érvényesül a domináns államok akarata. A szakértő következtetése szerint a domináns államok térnyerését csak a regionális együttműködések ellensúlyozhatják némileg, például a visegrádi együttműködés. 

Magdalena Lesinska, a Varsói Egyetem Migrációs Politikai Kutatóközpontjának vezetője a jövőre negyedszázados fennállását ünneplő központ több mint hatvan nemzetközi kutatási projektjéről beszélt, hangsúlyozva, hogy új témákkal is foglalkoznak, mint például a migráció és az öregedő társadalom, vagy a fiatalok kivándorlása. A központvezető beszélt arról a migrációs posztgraduális képzésről is, amelynek eddigi mintegy 300 hallgatója elsősorban a közigazgatási, illetve a rendészeti szférából, valamint civil szervezetektől érkezett, azonban a képzés bárki számára nyitott. Miroslava Vozaryova a pozsonyi Komenskeho Egyetem képzéseiről szólva kiemelte, hogy a hallgatókkal rendszeresen dolgoznak fel jogeseteket. A Pozsonyi Rendőr Akadémia egyetemi tanára, prof. dr. Jozef Balga a migrációról mint a rendészeti felsőoktatás tárgyáról beszélt.

 

Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes